Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)
Török István - Orsovszki Gergely: Csigakövület a fancsikai gyepvasércben
Csigakövület a fancsikai gyepvasércben 283 egyensúlyi állapotban van. Az egyensúlyi izotóparány 14C/12C = 1,17 x 10 12. Az akkumulálódott 14C-mennyiség a Földön 51 tonna, ami kicserélődési folyamatok révén a hidro-, bio-, illetve atmoszférában 94,3%, 3,8%, illetve 1,9% arányban oszlik el. A légköri szén beépülésével formálódó képződmények létrejöttekor azok szenének fajlagos radioaktivitása folyamatosan követi az atmoszferikus szén fajlagos radiokarbonaktivitását. Ekkor széntartalmukat radiokarbon-tartalom szempontjából modemnek nevezzük. A beépülési folyamat megszűnte után, például egy élőlény elpusztulásával az anyagcsere leállásakor további l4C-felvétel nem történik, ezért a 14C koncentrációja az adott anyagban a felezési időnek megfelelően exponenciálisan csökken a radioaktív bomlás miatt. Ismerve a valamikor élt anyag széntartalmának eredeti fajlagos 14C radioaktivitását, majd megmérve a belőle származó leletnek a jelenlegi fajlagos 14C aktivitását, a radioaktív bomlástörvény alapján kiszámítható az életfolyamatok megszűnése óta eltelt idő, azaz a lelet kora. A lelet ,4C-tartalmának mérésére több lehetőség kínálkozik: használhatunk hagyományos aktivitásmérésen alapuló technikákat (folyadék szcintillációs vagy gáztöltésű proporcionális számlálók), vagy mérni lehet közvetlenül a 14C/12C izotóparányt speciálisan erre a célra kifejlesztett tömegspektrométerrel. A gyepvasércből kinyert csigadarabkák radiokarbon korát a debreceni Atomki MICADAS típusú gyorsítós tömegspektrométerének (Accelerator Mass Spectrometer: AMS) segítségével határoztuk meg (Molnár et al., 2012). Ehhez kinyertünk 15 mg mennyiségű csigadarabkát a mintából, melyet híg sósavval (1%) pár percig előkezeltünk, amíg teljes tömegének 20-30%-a fel nem oldódott, azért, hogy a felületére tapadt idegen anyagok (például talajvíz eredetű vízkő) leoldódjanak róla. Az így előkezelt, majd kiszárított csigamintát magában, illetve az előkezelés nélküli vasércminta kis részletét különálló mintaként vákuumozható mintatartóban savval feloldottuk, majd a belőlük keletkezett szén-dioxidot megtisztítottuk, s végül grafittá alakítottuk. Ezeket a grafit céltárgyakat használtuk fel az AMS-ben a minták C-14 korának mérésére. 3. Eredmény és értékelése A csigahéj korára kapott i.e. 9. évezred hihető eredmény (I. táblázat), mivel a geológiai elképzelések szerint éppen ebben az időszakban lerakodott tavi üledékben, a holocén fiatalabb szakaszában indulhattak meg azok a talajvíz-fluktuációk, ritmikus víz alá kerülések és víz elbontások, amelynek határfelületén a Siderobacterium egyedek a csigahéjak felszínén megindították a limonit-kiválasztást. így a geológiai réteg és a csigahéj maga több ezer évvel idősebb, korábban lerakodott lehet és a pórusterekben a ritmikus kiszáradás-vízborítás nyomán kialakult redoxi-viszonyokat kihasználva aktiválódtak a vasbaktériumok és alakították ki a gyepvasércet a holocén egy későbbi szakaszában. Ezzel egybehangzó jelenséget találtak Sümegi és munkatársai a bátorligeti láp esetében is, ahol egyértelműen 7000-8000 éve indult meg a gyepvasérc (limonit) kiválása a 10.000-12.000 éve lerakodott csiga- és kagylóhéjak felszínén (Sümegi et al., 2004). így nem meglepő, hogy a gyepvasérc C-14 kora sokkal fiatalabb annál a csigahéjnál, mint amit később körülfogott. Figyelembe kell vennünk még, hogy a vasérc keletkezési idejére a kalibrált naptári kor megadása aggályos lehet, mivel a csigaházzal ellentétben az adott vasérc-réteg keletkezési ideje akár több száz, vagy ezer évig is eltarthatott. Továbbá
