Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)
Thamóné Bozsó Edit: Üledékes kőzetek kvarcszemcséibe zárt információk hazai példákkal
270 Thamóné Bozsó E. ki. Fő komponense a gránitoknak, granodioritoknak, kvarcdioritoknak és ezek rokonkőzeteinek. Pegmatitok és hidrotermális ércesedések gyakori meddőásványa. A vulkáni kőzetek közül a riolitokban és dácitokban a leggyakoribb. Az üledékes kőzetek között a kvarchomok és kvarckavics szinte csak kvarcból áll. Autigén képződése miatt fontos cementáló anyag. A legtöbb metamorf kőzet is tartalmaz kvarcot, foként a gneiszek, a csillámpalák és a fil- litek. Ezekben a kvarc egy része az eredeti kőzetből változatlanul megmaradt, más része pedig nagyfokú metamorfózis során keletkezett. Meteorit-becsapódás hatására is képződik kvarc, valamint kőmeteoritokból és holdkőzetekből is leírták, sőt a Marson is azonosították. A tiszta kvarc Si02-tartalma legalább 99,5%, és Si04-tetraéderek háromdimenziós hálózata, balra vagy jobbra csigavonalban csavarodó láncolata építi fel a c-tengelyével párhuzamosan. Enantiomorfizmusa eredményezi a piezoelektromosságát és optikai aktivitását. A kvarcot a kristályszerkezetének köszönhető fizikai és kémiai ellenálló képessége, valamint elektromos és optikai tulajdonságai sokféle technikai felhasználásra teszik alkalmassá. A tiszta kvarc színtelen és átlátszó, számos változata pedig a beépült nyomelemek és különböző zárványok miatt színes, áttetsző, vagy akár opak. A leggyakoribb szennyező elemei a Li, Na, Al, H, K, Fe, Mn és Ti, a ritkábbak közé a Rb, Ca, Cs, Ba, Pb, Ag, Sn, Cu, Zn, V, Cr és U tartozik. Zárványai között gyakori a rutil, klorit, hematit, turmalin, sillimanit és apatit, de amfibol (aktinolit, tremolit), azbeszt, anatáz, brookit, gránát, epidot, magnetit, hematit, goethit, lepidokrokit, valamint folyadék- (pl. víz, olaj, bitumen) és gázzárványok (pl. széndioxid, metán) is előfordulnak. A kvarc elektromosan szigetelő, de a hőmérséklet növekedésével csökken az elektromos ellenállása. Piroelektromos, lumineszcens, a radioaktív sugárzás hatására barna, vagy fekete foltos lesz (Friedlaender, 1981). Sokféle felhasználási területe közül az építőipar használja fel a legtöbb kvarcot főként homok és kavics, valamint homokkő formájában. A színes kvarcváltozatokat díszítőanyagként, illetve az ékszeriparban alkalmazzák. Nagy keménysége miatt koptató-, őrlő-, csiszoló- és fényezőanyagnak is alkalmas. Tűzálló szilikatégla és öntödei formázóanyag is készül belőle. A tiszta kvarcból üveget és kerámiát állítanak elő. A Si02-olvadék gyors lehűtésével előállított kvarcüveg számos különleges és értékes tulajdonsággal rendelkezik; kicsi a hőtágulása, átereszti az UV-fényt, kémiailag szinte inert és nagyon vékony, de erős üveg állítható elő belőle. Mindezek miatt sokféle ipari és laboratóriumi eszköz készítésére alkalmas. A kvarcot optikai és piezoelektromos tulajdonságai miatt széles körben alkalmazzák optikai eszközök (pl. lencsék, prizmák, ékek, monokromátorok, spektrográfiai műszerek, tükrök, kvarclámpák) valamint rezonátorok és oszcillátorok készítésére (pl. rádiókban, telefonokban, kvarcórákban). Ilyen célokra csak tiszta és ikresedéstől, valamint repedésektől és zárványoktól mentes kristályok alkalmasak. Ezek azonban nagyon ritkák a természetben, ezért a jó minőségű kvarc mesterséges előállítása is elterjedt. A kvarc jelentőségét növeli, hogy a szilícium nyersanyaga, amely nélkülözhetetlen az elektronikai és informatikai iparban (számítógépek chipjei), valamint fontos a kohászatban (korrózióálló acélok) és a félvezető iparban (napelemek) is. Magyarországon a kvarcot elsősorban az építőipar használja fel, de a Móri-árokban, Fehérvárcsurgónál található kvarchomok-telep anyaga üveggyártásra, és megfelelő tisztítás (Fe-, Ti-, Al-tartalom csökkentése) után színtelen, sőt értékes kristályüveg gyártására is alkalmas, míg a Kővágóörsnél, Kisörsnél és Diósdnál települt kvarchomok öntödei célokra megfelelő.
