Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)
B. Kiss Gabriella - Molnár Ferenc: A Balatonfelvidéki Homokkőben található geodák ásványtani és genetikai vizsgálata
A Balatonfelvidéki Homokkőben található geodák vizsgálata 19 2. ábra. Bari (kristály a geoda belsejében. A geoda falán vékony rétegben opál, azon félig sajátalakú kvarc következik, amit szinte teljes egészében fed a nem sajátalakú kaiéit. A barit Makiári (1940) rendszere szerint antimo- nit-A és B közötti átmeneti habitussal, míg a kvarc cumber- landi habitussal jellemezhető. Fig. 2. Baryte crystal in the middle of a geode. Opal can be found on the rims of the geode, which is followed by subhedral quartz. The latter is almost completely covered by anhedral calcite. The baiyte shows a transitional habit between antimonite-A and B type (Makiári, 1940), while the quartz shows Cumberland habit. kvarc kiválásának végső fázisával egy időben, vagy azt követően jelennek meg ritkán az átlátszó, sajátalakú baritkristályok. A kvarcra települő kalcitban zárványok nem figyelhetők meg. Sem a kvarcban, sem a baritban, sem pedig a kalcitban nem mutatkoznak növekedési zónák. A geoda fala és a homokkő érintkezésénél a mikroszkópos vizsgálatok fluidumvezető csatornák, repedések jelenlétét nem mutatták ki, ám megjegyzendő, hogy a homokkő nem jól cementált. A homokkő szemcséi között dominálnak a többnyire egyforma, 0,2 mm átmérőjű, rosszul kerekített kvarcszemcsék, melyek megjelenése viszonylag rövid szállításra utal. Ezen felül előfordulnak plagioklász-, mikroklin- és muszkovitszemcsék is. A 0,12- 0,26 mm méretű plagioklász-kristályok gyakran mutatnak poliszintetikus ikerlemezességet, a szimmetrikus zónában mért átlagos kioltási szögük 15°, így savanyú plagioklászként azonosíthatóak. Amikroklinszemcsék mérete 0,1-0,15 mm között változik, míg a homokkőben makroszkóposán is jól látható muszkovitszemcsék mérete igen változatos lehet; akár a 0,2- 0,8 mm-es nagyságot is elérhetik. A homokkőben több helyütt karbonátos csomók is megjelennek, melyek mérete 0,5-4 mm között változik. A homokkő kötőanyagaként elsősorban agyagásványok (a röntgen-pordiffrakciós vizsgálat tanúsága szerint kandit-csoportba tartozó) és fmomszemcsés hematit jelenik meg. Az optikai és a röntgen-pordiffrakciós vizsgálatokat kiegészítendő SEM+EDS mérések is készültek a benn-nőtt barit- és kvarckristályokról. A kvarckristályok esetében e vizsgálat is alátámasztotta az anhidritzárványok jelenlétét (3. ábra), míg a barit összetételének vizsgálatakor homogén eloszlásban, összetételbeli zónásság nélkül kis mennyiségű Sr jelenléte volt kimutatható (3. ábra).
