Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)

B. Kiss Gabriella - Molnár Ferenc: A Balatonfelvidéki Homokkőben található geodák ásványtani és genetikai vizsgálata

20

B. Kiss G. & Molnár F.

A.

\ 'W

3. ábra. Pásztázó elektronmikroszkópos felvétel a kvarc anhidrit-zár- ványairól (A), illetve a baritról (B). Utóbbiban homogén eloszlásban Sr- tartalom mérhető (ld. a mért EDS spektrumot).

Fig. 3. Scanning electron microscopic image of the anhydrite inclusions of the quartz (A) and the baryte (B). The latter contains Sr in homogenous distribution (see the measured EDS spectrum).

4.3. Fluidzárvány mikrotermometriai és Raman mikrospektroszkópos vizsgálatok eredményei

Fluidzárvány-vizsgálatok a mintákban gyakran előforduló, félig sajátalakú és sajátalakú kvarcszemcsékből készültek, de a petrográfiai munka során a barittáblákat is vizsgáltuk.

A kvarcban igen sok anhidrítzárvány található, melyek megnehezítik a fluidzárványok feltérképezését. Az igen ritkán előforduló fluidzárványok két generációba sorolhatók; az elsődleges zárványok általában 15-45 pm nagyságúak, többnyire kétfázisúak (gőz = V, és folyadék = L), de egyfázisúnak tűnő (V) is megfigyelhető. A fázisarányok változóak, ami heterogén rendszerből történő inhomogén befogódásra utal (4. ábra), mivel a hasonló jelenséget okozó ún. lefűződés a petrográfiai megfigyelések alapján kizárható. A másodlagos zárványok kisméretűek (többnyire <4pm), repedések mentén fordulnak elő, kétfázisúak (L+V), bennük a gőzfázis mennyisége állandó (~5%).

A baritban igen sűrű repedéshálózat mentén nagyon sok másodlagos zárvány található, közöttük elkülöníthetőek egy- (L) és kétfázisú (L+V) zárványok is, átlagos méretük 10-20 pm közötti. Elsődleges zárványok nem voltak megfigyelhetőek, így a baritból további vizsgálatokat nem végeztünk.