Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)

Körmendy Regina: El nem veszett múltunk - A rudabányácskai aranybánya története és ásványai

A rudabányácskai aranybánya története és ásványai

151

nitos kérgek figyelhetők meg. Az agyag általában sárgásbarna színű, s a nagy, már lebányászott repedésekben a televényből is bemosódik. Montmorillonitos, a piritoxidációtól néhol vas-szulfátos agyag kizárólag az érintetlen kőzetrepedésekben fedezhető fel. Itt találtam vasas-mangános töredékek, törött kvarcok mellett a legtöbb termésaranyat a Polgár László által gyűjtött agyagmintákban.

3. A lelőhely mai állapota

3.1. Altáró

Az altáró a Tatárka alján, a völgytalpon, kb. 180-200 méter magasságban található a Tatárka DK-i oldalán (3. ábra). 1950-ben Gagyi Pálfy A. kibontotta; az így megismert táró 94,6 m-ig 340-345° irányú, aztán több töréssel Ny felé halad. Az altáróból a 42. méternél K-i irányába egy 70 m hosszú harántvágat indult, a 63. méternél két újabb harántvágat, az első 20 m, a második 8 m hosszúságban. Az altáró és a harántvágatok hossza összesen 240 méter volt. Az altáró által harántolt agyagos-limonitos, kaolinos, kvarcos telérek általában NyÉNy-KDK csapásirányúak (Gőbel, 1955, 1956). Ezt az állapotot a HUMEX Kft. által készített vágatszelvény is megerősíti (Kecséti, 2000), azonban több, betömedékelt vagy beomlott mellékvágatot tartalmaz.

A denevérkutatók honlapján (www.hunbat.hu) Géczi közli az altáró jelenlegi állapotát. Ezek szerint a törmelékes kőzetben haladó altáró első 7 méterét bányafák támasztják, a szálkőzetben a táró nyílása 1 x 0,7-0,8 méteres, jó megtartású (4. ábra). A fő járatból

3. ábra. Az altáró bejárata. Fotó: Mesics Gábor (2013).

Fig. 3. Adit entrance. Photo: Gábor Mesics (2013).

4. ábra. Az altáró első szakasza, friss födémbeomlással. Fotó: Mesics G. (2013). Fig. 4. First part of the adit with recently collapsed roof. Photo: G. Mesics (2013).