Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)
Körmendy Regina: El nem veszett múltunk - A rudabányácskai aranybánya története és ásványai
152 Körmendy R. több kisebb járat nyílik, mind bejárhatók, helyenként csak négykézláb. Két nagyobb üreg található, az egyik egy kb. 5 méter hosszú, 6 méter magas hasadék és egy a főszinttől fel- és lefelé nyíló, ismeretlen mélységű hasadékszerű akna, melyben enyhe légmozgás érzékelhető. Az altáró főága kapcsolatban áll a felette lévő aknával. A táró ma járható része kb. 200 méter, eredeti hossza ismeretlen. Az altáró bejárata körül a kitermelt kőzetből kisebb meddőhányó keletkezett. A környék erősen benőtt, nyáron az altáró bejárata alig látható a növényzettől. 3.2. Akna Az akna a Tartárka DK-i oldalán, kb. 240 méteres magasságban helyezkedik el, az altárótól kb. 75 méterre (5. ábra). Gőbel (1955, 1956) az akna 17. méterénél 2 m hosszú, 50-230° irányú oldalvágatot talált, amelyből egy 3 m hosszú, 10-190° irányú újabb vágat nyílt, mely egy erősen oxidálódott agyagos telért vágott át. Az akna kőzete az elején fehéresszürke, erősen kovásodott riolittufa, majd a 6. métertől lilásvörös kálimetaszomatit (metaandezit) következik. Az akna alja beomlott, az altáróba bejutni nem lehetett. Géczi szerint az akna nyílása 3x3 méteres, de belátható mélységben 1 x 1 méterre szűkül. A talajbemosódás révén az aknát elzáródás fenyegeti, nehezen észrevehető helyen van, fokozottan balesetveszélyes. Az akna körüli kisebb hányót az erózió elmosta (www.hunbat.hu). Az akna és az altáró közötti szakasz a meredek hegyoldalon található laza kőzettörmeléktől rendkívül nehezen járható. 3.3. Horpamező Gőbel (1955,1956) a Tatárka gerincén 64 horpát, kutatóárkot számolt össze és azokat a térképén feltüntette. A horpák, kutatóárkok az ércesedés NyÉNy-KDK-i főirányát követik a felszínen, 8 kutatógödör azonban ÉÉK-i irányú, de nem sikerült eldönteni, hogy ez esetben más irányú ércesedést követtek a bányászok, avagy csak szélesíteni kívánták a kutatási zónát. Két kutatógödörben beomlasztott lejtaknát vélt felfedezni, ezeknek hányóanyagán metaszomatit is előfordult. A Gőbel által újonnan ásott kutatógödrök mindössze 1- 1,2 méter mélyek voltak, a Gőbel által készített térkép szerint a horpamező nyugati végén találhatók. 5. ábra. Az akna bejárata. Fotó: Mesics Gábor (2012). Fig. 5. Shaft entrance. Photo: Gábor Mesics (2012).
