Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)
Jánosi Csaba - Berszán József - Péter Éva: Székelyföldi mésztufa-előfordulások
Székelyföldi mésztufa-előfordulások 117 89 mg/1. Ettől a forrástól keletre, a Közép-patak jobb partján található mésztufa forráskúpot kialakító Sósborvíz gejzírként működik. Az egyre szűkülő járatokon, időszakosan, nagy nyomás alatt feltörő nátrium-magnézium-hidrogénkarbonát-klorid típusú szénsavas forrás mintegy 1,5-2 méter hosszú sugárba lövellt ki. A Sósborvíz kalcium-tartalma 101 mg/1. A Kápolnamezőre délről betorkolló Büdös-patak flis homokkő alkotta forrásvidékén feltörő Antaloké, Ábrám Béláé vagy Karácsonyé és a Rétieké kalcium-magnézium-hidrogénkar- bonátos ásványvízforrások környékén kis mennyiségű mésztufa halmozódott fel. A Kászoni-medencében előforduló nagynevű Fehérkői, Répáti, Salutáris, Veresszéki források közül csak a kászonjakabfalvi fürdőn feltörő Fokút vagy Salutáris alatt alakult ki pados elválású, növényi maradványokat is magába záró mésztufadomb. A nátrium-kal- cium-hidrogénkarbonát típusú, régebben palackozott forrás vizének a kalcium-tartalma eléri a 364 mg/1 értéket. Bálványosfürdő környékén több ponton észlelhető mésztufa-kiválás. Ezek közül a legismertebb a Sósmezőn, Jugovics (1947) által is leírt réteges elválású, a Bányai- és Károly-források által lerakott, közel 100 négyzetméteres kiterjedésű mésztufadomb. Az előbbi forrásoktól délre, mintegy 150 méterre található az a nagy mélységű, F 506 jelű hidrogeológiai fúrás, amelynek artézi jelleggel felszínre törő vizéből tömör, zuhatagszerű mésztufakéreg válik ki. A 17°C hőmérsékletű, tömény, 18503 mg/1 ásványisó-tartalmú gyógyvizét a Bálványos gyógyszálló hasznosítja. A fúrásból nagy nyomás alatt feltörő víz kalcium-tartalma 275 mg/1. Csiszárfürdőn, a szabadtéri színpadtól keletre, az 1000 méter mély, nagyrészt flis- rétegeket harántoló hidrogeológiai fúrás körül legyezőszerűen elhelyezkedő mésztufakúp alakult ki. A kishozamú, időszakosan feltörő tömény sósvízből keskeny mésztufagátakkal elválasztott körkörös medencék képződtek. A kicsapódott vas vörösre színezi a mésztufakúp lejtőjét. Bálványosfürdőtől délre, a Torja-patak forrásvidékén, a Bodoki-hegység gerincéig felnyúló Jajdon-patak völgyében a flisrétegekből feltörő, foglalatlan nátrium-kalcium-hid- rogénkarbonátos források nagy mennyiségű mésztufát és limonitot halmoznak fel. A nagy ásványisó-tartalmú (5623 mg/1) források környékén száraz széndioxid-feltörések is megfigyelhetők. A 2012-ben felújított felsőcsemátoni Csókás fürdő kénhidrogénes forrása mellett is szivacsos szerkezetű mésztufarögök kerültek felszínre. A Bodoki-hegység nyugati lejtőjén, a bodoki Matild- és a mikóújfalusi Hunnia-forrás környékén ismertek mésztufa-lerakódások. A napjainkban is palackozott Matild-forrás vize nátrium-kalcium-hidrogénkarbonátos, míg a magas sótartalmú (7632 mg/1) Hunnia nát- rium-hidrogénkarbonát-klorid jellegű. Uzonkafürdő északi részén, a hajdani pisztrángosi fürdő területén a szénsavas bor- vízforrás látványos mésztufa-forráskúpot rakott le. 1766-ban Mátyus István által is említett pisztrángosi borvíz vegyi összetétele a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonát típusú vizek csoportjába sorolható. Kalcium-tartalma 249 mg/1. Bányai (1938) megjegyzi, hogy a bor- vízforrás körül a „kárpáti homokkő repedéseiben rácsosán elhelyezkedő lapokon ülnek a kakit fennőtt kristályai.” A Baróti-hegység déli részén, Sugásfürdő fölött emelkedő Görgő déli lejtőjén, a Nagylik-patak völgyében feltörő Veresborvíz, valamint a Nagy- és Kissós szénsavas for-
