Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)
Jánosi Csaba - Berszán József - Péter Éva: Székelyföldi mésztufa-előfordulások
118 Jánosi Cs., Berszán J. & Péter É. rások nagy mennyiségű mésztufát és limonitot raktak le (Bányai, 1955). A források vize nátrium-magnézium-hidrogénkarbonátos típusú. Kovászna város északkeleti részén, a Mész-patak vagy Hankó-patak völgyében a 303 mg/1 kalcium-tartalmú nátrium-kloridos szénsavas ásványvizek környezetében, a flis- rétegek közé ékelődött, rostos-sugaras kalcit és aragonit figyelhető meg. Ezek mellett sárga és narancssárga színű arzén-szulfidok, arzén-oxidok és arzenátok is megjelennek (Szakáll et al., 2009). 4. Az Erdélyi-medence mésztufa-előfordulásai A székelyföldi mésztufa-lerakódások egyik iskolapéldája a homoródkarácsonyfalvi Dungófürdőn, a langyos nátrium-kloridos vizekből lerakodott hatalmas mésztufakúp. A Dungófurdő vizének kalcium-tartalma 165 mg/1. Bányai (1938) iszapvulkánnak tekinti a különböző rétegekből - réteges elválású, homokszerű - felépült dombszerű képződményt, amelynek peremén napjainkban is megfigyelhetők a metángázt is tartalmazó, nagy hozamú, sós források léte. A likacsos szerkezetű mésztufát a helyiek „dungókőként” emlegetik. Az Erdélyi-medence és a vulkáni kőzetek érintkezésénél, Korond község nyugati peremén a szürke márgarétegek repedésein felszínre törő szénsavas, metángázt tartalmazó tömény nátrium-kloridos vizekből több, kalcitból és aragonitból felépített látványos forráskúp ismert (Bányai, 1938; Szakáll et al., 2009). Ajelentősebb építmények sorában tartozik a Csiga-domb vagy Rakodó-hegy, a Menyköves-domb, a Bugyogó és a Laposlik. A Fingó vagy Erzsébet borvíz szomszédságában a meredek lejtőt a gejzírszerűen működő sósforrásokból kicsapódott fehér mésztufakéreg borítja. A nagy nyomással felszínre törő források körül „fecskefészekre” emlékeztető mészkőmedencék alakultak ki, amelyeket tömény nátrium-kloridos víz tölt ki. A köröndi Sósház fölött, a műút mellett bejövő völgyben, a lefolyó sós vízből Pamuk- kaléra emlékeztető lépcsőzetes mészkőmedencék alakultak ki. Az út mellett kemény, rostos és lyukacsos aragonitkéreg borítja a lejtőt. 5. A vulkáni vonulat mésztufa-előfordulásai A Kelemen-Görgény-Hargita vulkáni vonulat területén több ponton is ismertek szénsavas ásványvizek által felhalmozott mésztufa-lerakódások. Maroshévízen a Bánffyfürdő alatt, a Maros baloldali, meredek, vulkáni piroklasztitból álló teraszán lefolyó kalcium- nátrium-magnézium-hidrogénkarbonát-klorid típusú, langyos, 26°C hőmérsékletű vize mésztufa-zuhatagot képez. Bánffyfürdő langyos vize 140 mg/1 kalciumot tartalmaz. A mésztufa nagy része a langyos vízben tenyésző növényzetre rakódik le, csöves-szivacsos szerkezetű. A természetvédelmi területé nyilvánított terület a Székelyföld egyik leglátványosabb földtani formációja. A következő mésztufa-előfordulás a vulkáni vonulat déli pontján, a fiatal Csomád- hegységben figyelhető meg. A Csornád északi lejtőjén, a Kisharam és Nagyharam vulkáni dagadókúpok lábánál kialakult borvizes tőzegláp peremén nagy mennyiségű, szivacsos szerkezetű mésztufa halmozódott fel. A nagy hozamú, nátrium-magnézium-kalcium-hid- rogénkarbonát-klorid jellegű szénsavas ásványvízből kicsapódott nádasi mésztufát az 1800- as évek elején kitermelték és mészégetésre használták.
