Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)
Jánosi Csaba - Berszán József - Péter Éva: Székelyföldi mésztufa-előfordulások
116 Jánosi Cs., Berszán J. & Péter É. 2. A kristályos-mezozoós vonulat mésztufa-előfordulásai A Bélbori-medence talapzatát és környezetét alkotó kristályos mészkövekből származó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonát típusú ásványvízforrások környékén állandó a pados és a kéreg formájú mésztufa-kicsapódás. A medence nyugati peremén észak-dél irányban húzódó törésvonal mentén fakadó Borkút, Dobreánu vagy Válcánejti, Albu, Fili- pescu vagy Raitä, lacobáti, Sáska, Hángan, Sejtina források és hidrogeológiai fúrások vizének a kalcium-tartalma 200 és 400 mg/1 közötti értékeket mutat. A Bélbori-medencét lecsapoló Kisbeszterce völgyében a Borvíz őrháznál vagy Huruba nevű résznél feltörő nagy, 6232 mg/1 összes ásványi só-tartalmú borvízforrásból egy közel 400 négyzetméteres területen vastag, pados mésztufadomb keletkezett. A mésztufadomb repedésein jelenleg is szénsavas források törnek elő és folyamatos napjainkban is mésztufa-képződés. Székelyföld leglátványosabb és legnagyobb növényi és állati maradványokat is tartalmazó mésztufa vagy travertin-telepe Borsszék környékén a Kerekszék és Bagolyvár környékén halmozódott fel. Ezen a részen megfigyelhető a források keletről nyugati irányban történő vándorlása. Kerekszéken a karsztvidékekre jellemző képződmények, víznyelők, barlangok is kialakultak. Borszék ismertebb szénsavas ásványvízforrásainak (Fokút, László, Lázár, Boldizsár, Kossuth) vegyi elemzéseiből kitűnik a magas, 300-600 mg/1 kalcium-tartalom. A legmagasabb kalcium-mennyiséget a Kossuth-forrás vizében mértek, ahol eléri a 604 mg/1 étéket. Akút alatti lefolyóban már mésztej formájában jelenik meg a kicsapódó kalcium-karbonát. A Kerekszéken felhalmozott travertin-rétegeket korábban kitermelték, de jelenleg hidrogeológiai védterületté nyilvánították és a kitermelést beszüntették. Csikszentmihály keleti határában a Pogányhavas lábánál, a Barakasza-patak völgyében a kristályos-mezozoós övben feltörő, kis hozamú barakaszai kalcium-magnézium-hid- rogénkarbonát típusú borvízforrás környékén mésztufa-kicsapódás figyelhető meg. A dolomitos mészkövekhez kapcsolódó barakaszai szénsavas forrás vizének kalcium-tartalma 303 mg/1. A kristályos mészkövekből és dolomitokból felépülő Gréces-Garados déli részén, Csíkszenttamás határában található nagy hozamú karsztforrás, ahol a Feneketlen-tó környékén mésztufarögök keverednek a tőzeges talajjal. A kristályos-mezozoós öv legdélebbi mésztufa-előfordulása a csíkborzsovai fürdő területén figyelhető meg. A dolomitok és a flis határán feltörő, 122 mg/1 kalcium-tartalmú szénsavas források alatti lejtőn pados elvállású, szivacsos szerkezetű mésztufadomb képződött. Csíkszentmihály-Csíkborzsova-Csíkdelne vonalán a kristályos vonulat lesüllyed a Középcsíki-medence fiatal üledékei alá. 3. A flisvonulat mésztufa-előfordulásai A flisvonulatban feltérképezett mésztufa-előfordulások számosabbak, de kiterjedésben sokkal kisebbek, mint a kristályos övben találhatók. A Csíki-havasok déli peremén, a csíklázárfalvi határhoz tartozó Kápolnamező kishozamú sós forrásai körül ismertek mésztufa-előfordulások. A Tusnád-patak közvetlen közelében, a jobbparton fakadó nátrium-kal- cium-hidrogénkarbonát-klorid típusú vizek csoportjába sorolható sóskapadi borvízforrásból csapódott ki egy kör alakú forráskúp. Az enyhén sós vizű forrás kalcium-tartalma alacsony,
