Vámosi Katalin: Mazsaroff Miklós 1929-1997 : A természet igézetében (Miskolc, 2010)

Mazsaroff Miklós életének főbb mozzanatai

dést, majd 1983-tól a Lenin Kohászati Művekkel (LKM). A szerződésben foglaltak alapján az üzem vezetősége a kiállított képekből válogatta ki azokat, amelyek tulajdonukba kerültek, cserébe a művésznek folyósított havi támogatásért. Ez a speciális szocialista szerződés egyrészt a mecenatúra szerepét töltötte be, másrészt a szocialista értékrendet tükrözte. Azt a tipikus közösségi művészideált, akinek figyelme a világra irányult, művészete hasznos, közösséget alakító és erősítő volt. Mazsaroff Miklósban elevenen élt a nagymarosi népi kollégium szellemisége, a közösségi művészet igénye. A közel egy évtizedes együttműködés alatt évente mindig új képkollekcióból rendezett üzemi kiállításokat Borsod nádasdon, majd később az LKM-ben.

1

2 A kiállítási anyag elkészítését általában kéthetes motívumgyűjtés előzte meg a helyszínen, ahol kötöttségek nélkül választhatott témát.

11 A gyárban készült vázlatok alapján festette meg a képeket műtermében, amit önerőből alakított ki, 1966-ban a Soltész Nagy Kálmán utcai lakása tetőterében, Csilla lánya és Miklós fia megszületését követően. Már a hatvanas évektől hasonlójellegű kapcsolatot ápolt termelőszövetkezetekkel is, bár írásos megállapodásra ebben az esetben nem került sor. Főként az edelényi járásban található borsodsziráki, edelényi, múcsonyi Mazsaroff Miklós (balról a második) kiállításának megnyitóján az Alkotmány Tsz kultúrtermében, Edelény, 1968. november 2. 1

2 Napfényes, déli tájak. Megnyílt Mazsaroff Miklós kiállítása Borsodnádasdon. ÉszakMagyarország, 1973. 4. 1

3 Benedek 1967. 6. 1

3 Benedek 1978.4. 14 termelőszövetkezetekben dolgozott rendszeresen, ahol munkáját vásárlásokkal támogatták.

1

4 A régióban úttörő szerepet töltött be ezen a téren, hiszen neki volt először együttműködése szövetkezetekkel.

1

5 Mazsaroff Miklós tisztelte a kétkezi munkát, és a munkás embert, valamint örök küzdelmét a természettel, amely alkotásain is érzékelhető. Ebben az időszakban képeinek egyik témája a gyári és mezőgazdasági munkát végző emberek és munkafolyamatok. Kezdetben ez a tematika hangsúlyosabban mutatkozott meg kiállítási anyagában, mint később, amikor egyre nagyobb teret kaptak az utazások által inspirált művek. A természet, a táj, számára mindig ihletet adó, kimeríthetetlen téma maradt jellegzetes formáival, a benne élő és szemlélődő ember hangulatával, viszonylataival. Évente pár hetet töltött főként mediterrán országokban, ahol igazán otthon érezte magát és habitusához közelebb állt a délvidék hangulata. Járt északabbra is, Svájcban, Hollandiában, Angliában, Németországban, sőt egy hónapot töltött 1987-ben fiánál, Istvánnál az Amerikai Egyesült Államokban. Nigara

1

6 című alkotása e tengerentúli élmény hatására született meg. Viszont lelkét nem érintették meg oly erőteljesen ezek a tájak, mint a mediterrán vidék. A hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes években barátaival, családjával szervezett tanulmányutak Bulgáriába, Szicíliába, Görög- és Spanyolországba, Portugáliába, Egyiptomba, illetve a Kanári-szigetekre szintén a délvidéki táj varázslatos világa és színei iránti vonzalmát jelezték. Ujabb és újabb festmények születésének inspirációját adták, megteremtették az új témákkal való feltöltődés lehetőségét számára. Egyes országokban többször is járt, így legalább kétszer beutazta Spanyolországot, Itáliát, valamint a Kanári-szigeteket is; utóbbi erőteljesen foglalkoztatta képzeletét. Nagymaroson többször meglátogatta korábbi mesterét Pap Gyulát, akivel első ízben barangolta be, 1968-ban

1

7 Itáliát, egészen Szicíliáig. A két hónapos utazás során Ausztriában, Németországban, Svájcban is megfordultak. A mediterrán táj szépsége és színessége festészetének Interjú Mazsaroff Miklóssal miskolci műtermében. Készítette Goda Gertrúd 1987. szeptember 30-án. Herman Ottó Múzeum Képzőművészeti Adattára 1

3 1988.6 olajtempera, farost, 90x110 cm. 1

7 Dr. Maria Nikolaeva szíves közlése alapján. 2009. november 30.