Vámosi Katalin: Mazsaroff Miklós 1929-1997 : A természet igézetében (Miskolc, 2010)

Mazsaroff Miklós életének főbb mozzanatai

Mazsaroff vallott erről - sok mindenre felkészítette az embereket. Valahogy nemcsak sok hitet adott, hanem erőt is, meg bizakodást is abban, hogy amiben hisz az ember és nagyon akarja, azt meg is lehet valósítani. Kár, hogy ezek a szellők kicsit elakadtak..."

6 1948 nyarán merült fel a képzőművészeti kollégiumok egyesítésének gondolata, amelynek eredményeként a nagymarosi kollégiumot öszszevonták a budapesti Derkovits Képzőművészeti Népi Kollégiummal. A Nagy Balogh kollégisták utolsó bemutatkozására a Képzőművészek Szabadszervezete épületében került sor, ahol „Új művészképzés" című tárlatukat rendezték meg, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a kollégium megszűntetésére irányuló döntést befolyásolják. A kiállításon bemutatták az első beküldött rajzocskákat, illetve a kollégiumban készült tanulmányokat, stúdiumokat, így nyomon követhető volt a növendékek fejlődése, a tanítási módszer helyességének bizonyítása. Az összefogás, a nemes igyekezet azonban hiábavalónak bizonyult, mivel a döntést nem változtatták meg és a kollégiumot bezárták. Mazsaroff Miklós főiskolásként a Múzeumkertben, Budapest, 1952 körül 6 Interjú Mazsaroff Miklóssal miskolci műtermében. Készítette Goda Gertrúd 1987. szeptember 30-án. Herman Ottó Múzeum Képzőművészeti Adattára 1948-ban feloszlatták a mintát teremtő Győrffy Kollégiumot is. Tulajdonképpen ezzel pecsételődött meg a magyar pedagógia 1945 utáni produktív, eredményes, de tiszavirág életű pár éves időszaka, a fényes szelek korszaka. 12 Az egyesített intézmény hallgatóit, - a Derkovits kollégistákat - még ugyanabban az évben kötelezték, hogy felvételi vizsgát tegyenek a Képzőművészeti Főiskolára. Ősszel Mazsaroff Miklós is elkezdte főiskolai tanulmányait az eredeti nagymarosi csapatból megmaradt hét társával együtt." így emlékezett főiskolás éveire: „... szépek voltak és szigorúak. Akit szakmából húztak el, az szedhette a motyóját. Ezek az évek, bár mi is átéltük az oktatás felemásságát, meghatározóak voltak számomra, mert ha a szocreál stílus kimerevítette is az oktatást, mégis sok mindent megtanultunk a szakmából, hiszen a mesterek is idegenül mozogtak benne.'"' Főiskolai tanulmányait 1953-ban fejezte be Pap Gyula, Pór Bertalan, Berény Róbert és Domanovszky Endre tanítványaként. Az ötvenes évek politikai, ideológiai változásait ő is közvetlenül tapasztalta a főiskolán, ahol szemtanúja volt a struktúraváltásnak, a tanárok ideológiai cseréjének, a politikai tisztogatásnak. Példaértékű volt számára Berény Róbert posztnagybányai hagyományokat követő művészete, hiszen kiválóan szemléltette Mazsaroffnak, hogy külső kényszer ellenére is megteremtheti a művészember saját művészi világát. A főiskolás évek alatt megnősült, és fia születését követően, 1953-ban, mint családos ember helyezkedett el polgári alkalmazottként a Hadtáp Tiszti Iskolában, ahol nyolc hónapig dolgozott, mint rajzoló. Ezt követően kétéves szocialista üzemi szerződést kötött budapesti üzemekkel, többek közt az Óbudai Gázgyárral. Fiatal házasemberként figyelmét lekötötték a mindennapok megélhetési gondjai, így kevés időt szentelhetett a festésnek. Munkahelyein sem foglalkozhatott a képzőművészettel, hiszen elsősorban műszaki termékek terveit rajzolta vagy később anyagi okok miatt kényszerűségből művészi lámpaernyőket készített. Az ötvenes évek ínséges időszaka, a bizonytalanság, az anyagi problémák megnehezítették életét, és hozzájárultak első házasságának felbomlásához is. * A kollégium legtehetségesebb növendékei: Görög Rezső, Heiszler Lívia, Kiss János, Magony Ida, Mazsaroff Miklós, Kiss Nagy András, Nagy István, Göblyös Simon kezdték el tanulmányaikat a főiskolán. 'Csutorás 1988.4.