Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)
SZABÓ József: A MÚZEUMOK ÚJ KIHÍVÁSA: A MÚZEUMANDRAGÓGIA
A MAGYAR NYELV MÚZEUMA, SZÉPHALOM, 2009. MÁJUS 1 l-l 2. 89 vonalazható hátteret jelentenek minden korosztály számára. Ez azt is jelenti, hogy a múzeumok a közeli jövőben akár képző és továbbképző intézményekké is válhatnak, hiszen olyan egyedülálló eszköztárral rendelkeznek, ami jelentősen fokozhatja az információ átadásának és befogadásának a hatékonyságát. Új paradigma: A személyre szabott tanulás/tanítás A világban, a gazdaságban, az információ terjedésében, az oktatás szerkezetében bekövetkező összetett és gyökeres változások a tanítás és tanulás egész folyamatára, a tananyagra, a képzés szervezésére és a képzési formák fejlesztésére is hatással voltak. Az oktatás jellegének vizsgálatában a tanulóközpontúság kerül előtérbe szemben a tanárközpontúsággal. A paradigmaváltás a tanulás újraértelmezését, új tanulásszervezési módok meghonosítását, új tartalmak tanítását, új tanítási módszerek alkalmazását hozta létre. Az oktatás és a nevelés olyan szemléletváltáson ment keresztül, amely ma már az alkotó, együttműködő, személyre szabott tanulást és a tanulót állítja a középpontba. Ebben az új szemléletnek számos főbb jellemzője van. Ilyen például, hogy a lineáris oktatás helyét fokozatosan átveszi a hipermédia alapú oktatás. A hagyományos szemléletű instrukciók és utasítások helyett a konstrukció és felfedezés (felfedeztetés) a hangsúlyosabb. A tanítás folyamata helyett a hangsúly a tanulás folyamatán van. A tananyag „bemagolása" helyett olyan képességek elsajátítása kerül előtérbe, mint például az, hogyan tanuljunk, hogyan navigáljunk, és hogyan szelektáljunk a felhalmozódott információk között. A tanár szerepe és feladata más jellegű. A porosz szellemű, mindentudó, mindenhez a legjobban értő tanár, az információadó szerepe helyett, segítő szereppel bír. Ebben a szerepkörben most már az a feladata, hogy facilitátor legyen a tanulás folyamatában, megfelelő irányba terelve a tanulót. 1" Durkó Mátyás korszerű tanítási módnak tekinti a tanulóközpontúságot, amelynek a következő jellemzőket tulajdonítja: • kiinduló bázisa a felnőtt tanuló életproblémái, élethelyzete a képzési cél és feladat meghatározásban • a felnőtt előzetes tapasztalati anyagának felidézése • a problémahelyzetből való kiindulás 1 1 A Pedagógiai lexikon szerint a tanulóközpontú oktatás jellemezői a következők: • prioritásnak veszi a tanuló aktivitását, a tanuló öntevékenységére fókuszál • figyelembe veszi a tanuló életkori sajátosságait, igazodik az egyéni igényeikhez 1 2 Setényi János cikke szerint a tanulóközpontú felnőttképzés négy pillére a következő: • az egyéni élettapasztalat beépül a képzésbe • a tananyag értelme, haszna világos 11 1 FEHÉR Péter 1999. 1 1 DURKÓ Mátyás 1999. 1 2 BÁTHORY Zoltán-FALUS Iván 1997.
