Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)

SZABÓ József: A MÚZEUMOK ÚJ KIHÍVÁSA: A MÚZEUMANDRAGÓGIA

90 I. ORSZÁGOS MÚZEUMANDRAGÓGIAI KONFERENCIA • a tanulásszervezés egyéni és rugalmas • az értékelés személyes és folyamatos

1

3 Papp Lajos kutatási záró tanulmányában a tanulóközpontúság öt fő ismérvét, aranyszabályát említette: • tekintettel van a felnőtt személyiségre, életkori sajátosságra • épít a korábbi gyakorlatra, élettapasztalataira • figyel a tanuló igényeire • megelégedettséggel fejeződjön be a képzés, a tananyag értelme hasznos, nyilvánvaló • tanulóbarát környezetet biztosít

1

4 Köpeczi-Bócz Tamás a tanulóközpontú tanulás/tanításhoz a következő jellemzőket rendelte: • a tanuló öntevékenységének fejlesztését állítja középpontba (tanulói aktivitás) • egyéni igényekhez igazodó módszerek alkalmazása, differenciálás, stílusok feltérképezése • a tananyag személyre szabása (előzetes tudásfelmérés) • optimális tanulási feltételek alkalmazása • a tanár innovatív módszerek alkalmazásával mentorként tevékenykedik (tervez, szervez, irányít).

1

5 A különböző forrásokban felsorolt jellemzők között átfedéseket látunk. Mindegyik forrásban említést kapott az egyén életkori sajátosságaihoz, személyiségéhez, élettapasztalataihoz való igazodás szerepe. Ez a legmeghatározóbb kritériuma a tanulóközpontúságnak. A tanuló jelen esetben a felnőtt, aki speciális tanulási helyzetben van, ezért ehhez a speciális helyzethez leginkább alkalmazkodó ismeretszerzési lehetőséget kell nyújtani. Paradigmaváltás a múzeumi kultúraközvetítésben A múzeumok az elmúlt három évtizedben előre nem látható mértékben fejlődtek. Ez a fejlődés együtt jár társadalmi funkciójuk figyelemre méltó változásával és jelentőségük növekedésével. A múzeumoknak ebben az új környezetben és az új feltételek között újra meg kell határozniuk szerepüket és feladataikat, újra kell értelmezniük magukra nézve a közszolgálatiság fogalmát. A múzeumi oktatók, moderátorok, mediátorok, segítők kulcsszereplők ebben a mélyreható változásban és napjainkban mint közösségfejlesztő szakemberek jelennek meg, így a közérdek kibontakoztatásának kísérleteiben, megvalósításában és formálásában is fontos szerepet töltenek be. 1

3 SETÉNYI János 2009. 1

4 PAPI'Lajos 2005. 1

3 KÖPECZI-BÓCZ 2007. 5-13.