Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)
SZABÓ József: A MÚZEUMOK ÚJ KIHÍVÁSA: A MÚZEUMANDRAGÓGIA
88 I. ORSZÁGOS MÚZEUMANDRAGÓGIAI KONFERENCIA a középpontba. Következésképpen az élethosszig tartó tanulást a gazdasági tevékenységeken keresztüli előre jutás eszközeként értelmező elgondolások váltak elsődlegessé. Ezek szerint a koncepció elsősorban gazdasági, illetve társadalmi-politikai célokat hivatott megvalósítani. 5 Mivel a koncepció közel egy időben — egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő megalapozással és kimenettel — több helyen is megjelent, az egyértelmű definiálás elmaradt. Ez az oka annak, hogy a célokat és a hozzá kapcsolt eszközöket illetően többféle értelmezést is megenged. Ennek eredményeként egy multifunkcionálisán bevethető paradigmát kapunk. Nem csoda hát, hogy az élethosszig tartó tanuláshoz manapság számos különféle értelmezés tapad. Az antropológiai, az andragógiai megközelítéstől a humánerőforrások fejlesztésén át a társadalmi esélyegyenlőség érvényesítéséig sokféle interpretációval találkozhatunk. Ma már a lifelong learning rendszerét, ide sorolva az informális és non-formális tanulás folyamatát, az emberi életminőség egyik legfontosabb alkotójaként tekintjük. Az Európai Unióhoz csatlakozást követően a hazai oktatás és tanulás történetében jelentős változást hozott az élethosszig tartó tanulás megjelenése. Az üj paradigma hazai megvalósítását számos dokumentum, akcióterv, stratégia támogatja. A legutóbbi hazai élethosszig tartó tanulás stratégia tervet 2006-ban hozták létre. Ez a cselekvési terv perspektívát kínál a társadalmi, gazdasági, foglalkoztatási, munkanélküliségi problémák megoldására. A választ a folyamatos tanulásban, az ismeretek bővítésében és állandó frissítésében találták meg/' Harangi László meghatározása szerint „az egész életen át tartó tanulás olyan kora gyermekkortól késő öregkorig tartó kognitív folyamat, amely magában foglalja a formális, azaz az iskolai oktatást éppen úgy, mint a non-formális (bizonyítványt nem adó, köteden, öntevékeny szervezetek keretei között végbemenő, nálunk a közművelődési jellegű), valamint az informális (családi, munkahelyi, a széles társadalmi környezetben történő) tanulást". 7 Ez a gondolat egyértelműen arra mutat rá, hog)' nemcsak az oktatás és a tanulás hagyományos formái fontosak, hanem ezek mellett szükséges az ember saját céljainak eléréséhez az információ és a tudás megszerzésének minden eszköze. Tehát már itt is felvetődik az életminőség és a tanulás szoros kapcsolata. A European Report on Quality Indicators ofEifelong Learning (Jelentés az élethosszig tartó tanulás minőségi indikátorairól) szerint „az élethosszig tartó tanulás minden olyan formális vagy informális célzott tevékenységet felölel, amely folyamatos, és amelynek célja a tudás, a készségek és a képességek fejlesztése". 8 Lifelong learning alatt tehát „a különféle információk, benyomások és tapasztalatok egész életen át tartó felvétele, feltárása, értelmezése és rendezése értendő". 9 Az életünk végéig tartó tanulás a különféle politikai, szociális, gazdasági és kulturális változások követésének, az alkalmazkodásnak az eszköze. Ebben a folyamatban jut kiemelt szerep a múzeumoknak. Olyan információkhoz juthatnak a látogatók, amelyek segítik a gyorsan változó korunkban az eligazodást, egyfajta támaszt és jól kör5 JARVIS, Peter 2001. 6 KÖPECZI-BŐCZ Tamás 2007. 5-13. 7 1IARANGI László 2003. 16-19. 8 SETÉNYI János 2004. 9 DOITMEN, Günther 2001.
