Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)
SZABÓ József: A MÚZEUMOK ÚJ KIHÍVÁSA: A MÚZEUMANDRAGÓGIA
A MAGYAR NYELV MÚZEUMA, SZÉPHALOM, 2009. MÁJUS 1 l-l 2. 87 Kultur,itiKlomaus * i * Antropagugia (általános embernevelés) Oniievdéselméfct h I r l't'dítgógiíl . \itlltagogirt I J Geronlagőgiei Spnúilts na. leni lelek 1. ábra. A kultúratudomány felosztása A lifelong learning szemlélet Az élethosszig tartó tanulás a fentebb említett rendszer más oldalú közelítése. Amennyiben az 1. ábrát vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a lifelong learning horizontálisan ábrázolható a pedagógiától indulva a gerontagógiáig és a speciális nevelési területekig. Eszméje különféle szupranacionális szervezetek, mint például az Európa Tanács, az UNESCO, az OECD, az Európai Bizottság oktatáspolitikai koncepcióiból nőtte ki magát egész Európában egyetemes oktatáspolitikai, neveléstudományi, sőt azon is túlmutató paradigmává. A lifelong learning-programot a Philip H. Coombs által 1967-ben megállapított oktatási világválságra 3 adott nemzetközi válaszként dolgozták ki. Az 1996-ban kikiáltott élethosszig tartó tanulás európai éve óta a lifelong learning-program a modern idők társadalmi, politikai és gazdasági változásaira adható egyetlen lehetséges válasznak számít Európában. Az általános embernevelés elgondolásához hasonlóan értelmezi az élethosszig tartó tanulást, a gyakorlati megvalósítás azonban több síkon, más és más gondolatok mentén zajlik. A lifelong learning koncepciója az elmúlt évek értékelése szerint nem a kulturális és neveléstudományi területről nőtte ki magát, hanem elsősorban gazdasági, illetve társadalmi-politikai célokat szolgált. A koncepcióhoz gazdasági oldalról a humántőke fejlesztését kapcsolták, míg politikai közelítéssel a demokrácia fejlesztését, a lakosság felkészítését, a demokratikus kapcsolatok megismerését és használatát tekintették elsődlegesnek. A lifelong learning koncepciójának kialakulásakor egy biológiai/evolucionista, illetve filozófiai/antropológiai interpretáció állt a program középpontjában, amely az élethosszig tartó tanulást a homo sapiens legfontosabb tulajdonságának tekintette. 4 Ez az értelmezés a XXI. század elején egy további aspektussal bővült. Az egyre gyorsuló változások, valamint a technikai és technológiai fejlődés következtében megváltozott munkafeltételekhez szükséges képzettség és tudás megszerzése került 8 COOMBS, l'hilip H. 1969. 4 CSOMA Gyula 2004. 3.
