Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)
SZABÓ József: A MÚZEUMOK ÚJ KIHÍVÁSA: A MÚZEUMANDRAGÓGIA
85 SZABÓ JÓZSEF A MÚZEUMOK ÚJ KIHÍVÁSA: A MÚZEUMANDRAGÓGIA A modern múzeum és feladata Az elmúlt években a társadalom jelentős változásokon esett át. Ennek egyik érintettje a múzeum, illetve a látogató közönség. Jelentősen változott a finanszírozás, és a társadalmi elvárások is több szinten jelentkeznek. A múzeumot ma már olyan társadalmi jelenségként tekinthetjük, ahol különféle információk többféle összefüggésben keletkeznek. A múzeum a társadalmi identitás, valamint a hozzá kapcsolódó értékek megjelenésének egyik fontos színtere. A múzeumok hozzáférhetősége, kapcsolata a látogatókkal kiemelt fontosságú, és ezt ma már a kulturális politika is így látja. Vitát ebben a tekintetben a finanszírozás és a lakossági szolgáltatás összefüggései gerjesztenek, hiszen a múzeumokat tekinthetjük olyan társadalmi javaknak, amihez mindenkinek joga van, mégpedig alap szinten díjmentesen. Erre részlegesen látunk is példákat több országban. Más vélemények viszont pont a díjmentesség és az értékítélet összekapcsolásával hívják fel a figyelmet arra, hogy igenis fontos annak tudatosítása, hogy a múzeum értékek fellelésének helye, és ezt az egyéni finanszírozáson keresztül is érvényesíteni kell. A hozzáférhetőségre és ennek gyakorlati alkalmazására vonatkozó kérdések teljesen új problémahalmazt hoznak felszínre, ami alapján a múzeum szerepét újra kell értelmezni. Ebben a folyamatban fontos szerep jut a jelentésnek, befogadásnak, az interpretációnak, vagyis megjelennek az oktatás, és a tanulás hagyományos, jól ismert elemei. Mindezen folyamatoknak köszönhetően a hagyományos muzeológia által felállított tipológia kibővült, új funkciók és új elnevezések jelentkeznek. 1 Egyre gyakrabban találkozunk a posztmodern múzeum megjelöléssel, a múzeum folyamatként történő értelmezésével, a diszkurzív múzeum fogalmával. Ezek az elgondolások a múzeum új működési koncepcióját vázolják fel, és keresik a választ arra is, hogy kinek és hogyan szóljon a modern múzeum. A legfontosabb változás, hogy az új megközelítések középpontjában a látogató, pontosabban a múzeum és a látogató viszonya áll, ellentétben a hagyományos, a bemutatott tárgyakra, vagy gyűjteményekre fókuszáló múzeumfelfogással. A múzeumok hozzáférhetőségének alapgondolata abból indul ki, hogy a látogató milyen előzetes ismeretek és információk birtokában jut el a múzeumba. Ez az az alap, ahonnan indulva elkezdődhet a non-formális és informális tanulási folyamatot támogató kommunikáció. A továbbiakban tehát azt a folyamatot kell elemezni, ami az általános embernevelés szemléletén alapul, mivel szorosan ebbe integrálódik a múzeumok új szemléletű működése. 1 KURTA Mihály 2007. 84-95.
