Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)
KURTA Mihály: MÚZEUMANDRAGÓGIA ÉS MÚZBUMMEDIÁCIÓ. INNOVÁCIÓS TÖREKVÉSEK A MÚZEUMI KULTÚRAKÖZVETÍTÉSBEN
48 I. ORSZÁGOS MÚZEUMANDRAGÓGIAI KONFERENCIA ciklusain ment keresztül, és elkerülhetetlen zűrzavarhoz vezetett az importált és termékeny impulzus kimerítése, illetve a kapuk végérvényes megnyitása a külvilág előtt..." Az őshonosodást elősegíti a demokrácia-paradoxon: ha a nem nyugati társadalmak átveszik a nyugati demokratikus intézményeket, ez a lokális és Nyugatellenes politikai mozgalmakat erősíti és segíti a hatalom közelébe. Múzeumandragógiai perspektíva A múzeumandragógia a múzeumok, a muzeális jellegű intézmények, civil közösségek, a kulturális örökség védelmével, őrzésével megbízott szervezetek felnőttképzési, felnőttoktatási, felnőttnevelési tevékenységének lehetőségeit, feltételeit vizsgálja, valamint azokat a törvényszerűségeket igyekszik feltárni, amelyek intézményes vag}' intézményen kívüli múzeumi keretek között hatékonyabbá tehetik a felnőtt egyének, a felnőtt közösségek számára „az élet teljes körére kiterjedő" tanulási, öntanulási, képzési, önképzési, személyiségfejlesztési eredményeit. 7 6 A múzeumandragógia komplex narrációjában alapvető kategória a kultúrák prularizmusának értéktörvénye. A kultúrák prularizmusát és változatosságát néhány kultúraközi állandó — transzkulturális — konstans fogja össze: 1. A létfenntartás szükségletének kielégítése, azaz a táplálkozás, a lakhely iránti s a természeti hatásokkal szembeni védekezés igénye, társulva valamiféle ökológiai stratégiával, technikával és gazdálkodási móddal, bármilyen kezdetleges is legyen az. 2. A fajfenntartás szükségletének kielégítése, azaz a nemi kapcsolatok rendezettsége, a férfi és női viselkedési szerepkörök intézményesítése, azaz társadalmi szintű megfogalmazásuk iránti igény. 3. A kölcsönösség, a társadalmi egyenlődenségek kiegyenlítése iránd igény, a j°g4. Elképzelések a rendről, arról, hogy milyennek is kellene lennie a világnak. Tehát kötelező normák alkotása annak lehetőség szerint egységes megítélésére, hogy mi a jó, a helyes, az illő, a szép, és mi a rossz, a helytelen, az illetlen, a csúf. S ez a normatív értékrend magában foglalja, mit ért az adott kultúra igazán emberin, emberhez méltón. Ezeket az elképzeléseket foglalják magukba az ideológiák, illetve a világkép. 5. Törekvés a szerzett és örökölt ismeretek megőrzésére és rendszerezésére. Magukba foglalják az emberek közötti kommunikáció rendszereit (nyelv, gesztusok stb.), az ember- és természetfeletti erők átélésének és jelképekben való megragadásának készségét (mitológiák, vallás), valamint az embernek a művészi kifejezés iránti igényét. 7 7 A jövőben döntő módon felértékelődhet az informális és non-formális tanulás, mert az egyoldalú, nyugati civilizáció szemléletét tükröző tudás többé már nem KURTA Mihály előadása. Széphalom, I. Országos Múzeumandragógiai Konferencia 2009. 77 KUNT Ernő 1987. 16-19.
