Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)
KURTA Mihály: MÚZEUMANDRAGÓGIA ÉS MÚZBUMMEDIÁCIÓ. INNOVÁCIÓS TÖREKVÉSEK A MÚZEUMI KULTÚRAKÖZVETÍTÉSBEN
46 I. ORSZÁGOS MÚZEUMANDRAGÓGIAI KONFERENCIA van olyan kutató, aki „boiling pot" teóriára módosította (például Kraus-Schneider, F. 1987. 57.). A „boiling pot" megközelítés lényege, hogy ugyan a bevándorolt csoport kultúrája az amerikaival találkozva változik — akkulturáció -, de mégsem történik meg a teljes asszimiláció. 7 3 Tekintsük át a szociálpszichológia álláspontját, amely a multikultúra értelmezéséhez nyújt adalékot. Az egyetemes és transzkulturálisan érvényes szociálpszichológiai tudás ma még várat magára. Ez a tudás csak akkor válik lehetségessé, ha a szociálpszichológiai gondolkodás tudatosan reflektál majd arra a kultúrára és a magától értetődő rendszerre, amelyből vétetett. A multikulturalitás perspektívájából lesz nyilvánvaló, hogy a szociálpszichológia (és a többi társadalomtudomány) a nyugati emberkép fogja, melynek érvényességét nemcsak a nyugati kulturális hagyomány, hanem főszereplőinek sajátos rekrutációja is meghatározza. 7 4 Kulturális őshonosodás 7 5 A kulturális őshonosodás a nem nyugati kultúrák újjáéledésének folyamatát fejezi ki, de viszonyulásukat, önfejlődésüket a nyugati civilizációkhoz és kultúrákhoz mérik és különböztetik meg. A nyugati értékek és intézmények azért vonzották továbbra is a más kultúrákban élő embereket, mert a nyugati hatalom és gazdagság forrásaként tekintettek rájuk. Ez a folyamat évszázadok óta tart. 1000 és 1300 között - amint William McNeill rámutat — a magyarok, a lengyelek és a litvánok átvették a kereszténységet, a római jogot és a nyugati kultúra más elemeit; „a nyugati civilizáció ilyetén elfogadását serkentette a nyugati méltóságok katonai vitézségének rettegéssel vegyes csodálata". Amint a Nyugat hanyatlik, csökken az a képessége is, hogy az emberi jogok, a liberalizmus és a demokrácia elveit más civilizációkkal elfogadtassa, és ugyanígy csökken ezen értékek vonzereje más civilizációk körében. Ez már meg is történt. A nem nyugati népek évszázadokon keresztül irigyelték a nyugati társadalmak gazdasági prosperitását, technikai fejlettségét, katonai erejét és politikai egységét. E siker titkát a nyugati értékekben és intézményekben keresték, és amikor megtalálni vélték a nyitját, megpróbálták alkalmazni saját társadalmukban. Ha gazdagok és erősek akarnak lenni, olyanná kell lenniük, mint a Nyugat. Mára azonban ezek a kemalista attitűdök eltűntek Kelet-Ázsiában. A gyors gazdasági fejlődést már nem a nyugati kultúra importjának tulajdonítják, hanem sokkal inkább annak, hogy ragaszkodtak saját kultúrájukhoz. Azért sikeresek, állítják, mert különböznek a Nyugattól. Hasonlóképpen, amikor a nem nyugati társadalmak a Nyugathoz képest gyengének érezték magukat, az önrendelkezés, a liberalizmus, a demokrácia és a függetlenség nyugati értékeit hívták segítségül, hogy igazolják szembeszegülésüket a nyugati dominanciával. Most, amikor nem gyengék többé, sőt egyre erősödnek, habozás nélkül támadják ugyanezeket az értékeket, amelyeket 7 3 KEMÉNYEI Róbert a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékének kutatója a témáról a „Kisebbség-kutatás" című kiadvány 2002. évi 2. számában értekezik. 7 3 CSEPELI György 2003. 40-42. 7 3 HUNTINGTON, P. Sámuel 2008. 138-142.
