Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)
KURTA Mihály: MÚZEUMANDRAGÓGIA ÉS MÚZBUMMEDIÁCIÓ. INNOVÁCIÓS TÖREKVÉSEK A MÚZEUMI KULTÚRAKÖZVETÍTÉSBEN
A MAGYAR NYELV MÚZEUMA, SZÉPHALOM, 2009. MÁJUS 1 l-l 2. 45 Akkulturáció, multikulturalitás, kulturális őshonosodás A transznacionalizmus fogalma a kilencvenes évek elején bukkant fel a társadalomtudományokban — egyrészt a migráció új formáival, másrészt a globalizáció egyes jelenségeivel kapcsolatban. Mára a transznacionalizmus tanulmányozása (transnational studies) — mindenekelőtt a kulturális antropológiában, de más társadalomtudományi diszciplínákban is — meghatározó fontosságú kutatási területté, illetve elméleti megközelítéssé vált. 7" A kulturális antropológiai vizsgálatok konkrét eredményei közül azt a beszámolót emeljük ki Niedermüller Péter fent citált tanulmányából, amelyről egy lisszaboni vizsgálat kapcsán ír. Lényege, hogy ukrán értelmiségi nők Portugáliában tulajdonképpen az ott beszélt nyelv ismerete nélkül hogyan tudtak az ottani környezethez alkalmazkodni, munkát vállalni, kulturálisan megfelelni az ott ért kihívásoknak. A kutatási projekt eredménye plasztikus módon érzékeltette, hogy egzisztenciális értelemben is elviselhetőbb lett volna az ukrán értelmiségi nők „vállalkozási sorsa", ha nem Lisszabonban találkoztak volna először az akkulturáció, multikultúra, a kulturális őshonosodás elméleti jelentésével, gyakorlati lényegével. Messzebb tekintő üzenete a kulturális antropológiai vizsgálatnak, hog} 7 múzeumaink feladatuknak tekintik-e az ezzel kapcsolatos szakmai kihívásokat. A múzeumi kultúraközvetítés mindenesetre komolyan veszi a kihívást. Örvendetes, hogy Magyarországon a közoktatási szférában sok jó kezdeményezéssel ismerkedhettünk meg, amelyek a multikulturális nevelést súlyozott kérdésként kezelik. A múzeumandragógia és múzeummediáció építkezhet a tapasztalatokra. Az azonnali feladatot azonban a múzeumandragógia számára a felnőttek iránti felelősség jelenti. Egyfelől az itt élő etnikumok számára kell több ismeretterjesztő és tudományos múzeumi eseményt bemutatni, másfelől pedig a határokon túlra látogató honfitársainkat kell felkészíteni más kultúrákhoz való „alkalmazkodásra", harmadrészt pedig az oktatás minden szintjén szükséges bemutatni a múzeumokban kumulálódó örökség-együttest, hogy az akkulturáció, a multikultúra, a kulturális őshonosodás autentikus értelmezése mindenki számára evidens legyen. Az akkulturációban kulcsfontosságú közvetítő szerepük van az egyes népcsoportok közötti kontaktusoknak, interakcióknak és interetnikus kapcsolatoknak, melyek konkrét, elsősorban — de nem kizárólag — az anyagi kultúra területén megnyilvánuló sokszínű kölcsönzési, azaz átadási, átvételi folyamatokban is megnyilvánulnak. 7 1 Az akkulturáció fogalma az idegen kultúra (néha önkéntes, ám többnyire kényszerű) átvételét, gyakran a lokális kultúra teljes beolvasztását jelöli. Az akkulturáció jelensége leginkább a gyarmatosításhoz köthető. Nemcsak a hódítók, de az egyház hittérítő munkája is sokszor az akkulturáció fogalmával írható le. 7 2 A multikultúráknak a többségi nemzethez való viszonyának változása markánssá vált: ugyanis már van olyan kutató, aki a „melting pot" elméletet ugyanis már 7° NIEDERMÜLLER Péter http://www.mtaki.hu/docs/tcr_cs_tcrcp_04/tcr_cs_tcrcp_iv_02_nicdcrmuller.pdf 7 1 ERB Mária 2002. 693. 7 2 SZIRA Judit http://www.oki.hu/printcrEricndly.php?tipus=cikk&kod=3I-Szira
