Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)
KURTA Mihály: MÚZEUMANDRAGÓGIA ÉS MÚZBUMMEDIÁCIÓ. INNOVÁCIÓS TÖREKVÉSEK A MÚZEUMI KULTÚRAKÖZVETÍTÉSBEN
44 I. ORSZÁGOS MÚZEUMANDRAGÓGIAI KONFERENCIA gyan ő — vagy kisszámú, erre kiválasztott reprezentáns személyiség — azt közösnek tartja. Ez a vélekedés a helyi kulturális karaktert kortalannak, de leginkább archaikusnak, a modernizáció előttinek véli, s egészében felértékeh a rá maradt tárgyakat, emlékeket. A tárgyakat lokálisnak és egyedinek gondolja, számára a kiállítási fotókon szereplők nem ismeretlenek, hanem gyakran személyes kötődésűek. A látogató persze valahol a két elképzelés között helyezkedik el: megbecsüli a szakmai hitelességet, de igazán a személyes megszólítás, a helybeü elődök örökségével való átmeneti azonosulás nyűgözi le. Ebben ismeri fel önmagát, saját elődeit, legyen hazája akár több ezer kilométerre a felkeresett múzeumtól. Úgy gondolom, napjainkban éppen ez az egyik oka a múzeumok reneszánszának: az elidegenedett ember ideigóráig a maga gyökereit véli megtalálni bennük. 6 7 A lokális kultúra értékrendszere alapot jelent a globális kultúra értelmezésében is. Ezen érvek hangsúlyozzák, hogy csak azok a demokráciák képesek biztosítani a stabilitást, a biztonságot és a gazdasági prosperitást, amelyek képesek egyazon társadalomban integrálni és aktívan bekapcsolni a társadalmat alkotó különböző etnikai, nyelvi és vallási csoportokat. Ennek érdekében a demokratikus intézményeknek (mint a kormányzat, a közigazgatás, szociális szolgáltatások és az igazságszolgáltatás) hozzáférhetőnek kell lenniük minden társadalmi csoport számára, beleértve az etnikai kisebbségeket is. 6 8 A múzeummediáció a múzeumi gyakorlatban közvetítési funkciói mellett az emberi jogok kulturális hozzáférését animálja, szükségszerű esetekben pedig az alternatív konfliktusmegoldás feladatait gyakorolja, amely a múzeumi mediáció központi jelentéstartalma és programja. A jog szempontjából az UNESCO kulturális jogokról szóló már említett nyilatkozata tervjavaslatának első cikkelye szerint a kultúra fogalmi elemei azok az értékek, vallások, nyelvek, tudományok és művészetek, hagyományok, intézmények és életmód — valamennyi tényezőbe beleértve egyaránt az anyagi és szellemi alkotásokat amelyekkel egy személy vagy csoport kifejezésre juttatja magát, megvalósul és fejlődik. A hetvenes évek óta beletartozik a kultúra fogalmába a tömegtájékoztatás minden formája (az újságtól a divatig és az életmódkultúráig), a „tájékoztatási kultúra" is, mégpedig azzal a céllal, hogy mindenki számára biztosítva legyen a saját választás lehetősége a szabadság és az emberi jogok tiszteletben tartása jegyében. 6 9 Magyarországon a múzeumi gyakorlat a múzeummediációs eljárásokat a roma téma és más etnikumok mellett kiterjeszti a bevándorló és az itt élő valamennyi etnikumra, a multikulturális világkihívások ugyanis, amelyek egyidejűleg európai és nemzeti kihívások is, a múzeumokat hiteles válaszadásokra inspirálják. A múzeumi kultúraközvetítés interdiszciplináris és/vagy multidiszciplináris elvű válaszokkal bizonyíthatja, hogy a szaktudományok mellett a múzeumandragógia és múzeummediáció elméletének és gyakorlatának muzeológiai adaptációja kulcskérdés a hiteles válaszokban. « VIGA Gyula 2008. 7-15. ® KOVÁCS Petra 2002. 107-129. <•'> FELFÖLDI Anikó 2002. 729-731.
