Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)
KURTA Mihály: MÚZEUMANDRAGÓGIA ÉS MÚZBUMMEDIÁCIÓ. INNOVÁCIÓS TÖREKVÉSEK A MÚZEUMI KULTÚRAKÖZVETÍTÉSBEN
A MAGYARNYELV MÚZEUMA, SZÉPHALOM, 2009. MÁJUS 11-12. 43 3. „a szabadságjogok" érvelés pedig nyilvánvalóan felerősítheti a civilizációk közötti választóvonalakat, amelyről később még értekezünk. A múzeumok rugalmas szervezetek, tehát a globális kapcsolatok erősítésére törekszenek, hiszen Romano Prodi nyilatkozatában is súlyozottan szerepel a nyitottság gondolata, amely szerint: „a mai civilizációt a más kultúrák iránti nyitottság gazdagítja". Komoly érvek szólnak a részvételen alapuló demokrácia fontossága mellett a multietnikus államokban. Ezen érvek hangsúlyozzák, hogy a többetmkumú társadalmak esetén az állam szerepe kiemelkedő az állampolgárok közötti konszenzus megteremtésében, valamint a rend, a stabilitás és a jogbiztonság fenntartásában. Ha az államot és intézményeit a különböző etnikai csoportok nem tekintik semlegesnek és igazságosnak, a kisebbségi csoportok kényszerítve érezhetik magukat, hogy érdekeik, kultúrájuk és identitásuk védelmében alternatív mechanizmusokat, intézményeket hozzanak létre, amelyeket viszont az etnikai többség az állam integritását veszélyeztető, potenciális fenyegetéseknek fog tekinteni. 6 4 Magyarországon a multietnikus értelmezés központjában a roma népesség kérdésköre áll, de más etnikumú kisebbségi csoportok is élnek Magyarországon: románok, németek, szerbek, görögök, horvátok stb. A bevándorló etnikumok között nemcsak a migránsoknak és menekülteknek a száma emelkedő, hanem azoknak az etnikai csoportoknak is növekszik a számuk, akiknek motivációja gazdasággal, utazással, turizmussal függnek össze. Magyarországon emelkedő a kínaiak, az arabok, vietnámiak stb. arányszáma, ezért fontos múzeumi téma az identitás kérdésköre. 6 5 Az élethosszig tartó tanulás már elfogadott elve mellett a nemzetközi közvéleményt újabb kihívások is foglalkoztatják, ezek közül is kiemelkednek a „múzeumok és az identitás" kapcsolatairól megfogalmazott nézetek. Korunk gyorsan változó társadalmában a múzeumok fogódzót nyújthatnak az emberek számára, különösen ott, ahol több különböző kultúra él egymás mellett, a múzeumok segíthetnek az emberek saját identitásának meghatározásában, valamint annak a kérdésnek a megválaszolásában, hogyan viszonyul ez az identitás a másokéhoz. Ehhez éppúgy fontos a régió identitásának a megőrzése, mint az interkulturális perspektívák közötti választási lehetőség. 6 6 Az identitás a helyi reprezentáció, a lokális értékek felmutatásában hangsúlyos. Releváns gondolat: a múzeumok kiállításainak tartalmában, de egészében a helyi múzeumi ideában nem mindig kvadrál a szaktudomány, a múzeumi szakág és a helyi közösség elvárása. Ennek csak egyik vonása az, hogy a lokális társadalom — leszámítva a koherens kulturális örökséget hangsúlyozó jászokat, a hajdúságot és kisszámú hasonló csoportot — elsősorban a múzeumnak helyet adó település örökségét hangsúlyozza, s a „városkörnyék", a kistáj szerepét ebben a vonatkozásban másodlagosnak tartja. (A látszólag homogén műveltségű tájakon belül is vannak markánsan eltérő falucsoportok, társadalmi csoportok.) Természetesen azt tartja saját közössége kulturális örökségének, amit maga annak ismer, vállal, s úgy, ahom KOVÁCS Petra 2002. 107-129. 6 3 Az alulról érkező transznacionalizmus fogalma a migránsokat, menekülteket foglalja magába. A felülről érkező transznacionalizmus kifejezés a mobilitásnak gazdasággal, utazással, turizmussal összefüggő formáit jelölik. KÓCZIÁNNÉ Szentpéteri Erzsébet 2003. 44-50.
