Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)
KURTA Mihály: MÚZEUMANDRAGÓGIA ÉS MÚZBUMMEDIÁCIÓ. INNOVÁCIÓS TÖREKVÉSEK A MÚZEUMI KULTÚRAKÖZVETÍTÉSBEN
42 I. ORSZÁGOS MÚZEUMANDRAGÓGIAI KONFERENCIA A kulturális diverzitás fogalmával az ember által kialakított kulturális sokszínűség (multikultúra) megőrzésének programját kívánták meglapozni (1999. Budapest, a tudomány első világkonferenciáján). Félő, hog}' az ipari, technikai forradalmak környezet-átalakító építkezései, az ipari szennyezések, a demográfiai robbanások, az új településviszonyok, a városok, a háztartások technológiai fejlesztései több növényi és állatfaj kipusztulását jelenti. A kulturális diverzitás esetében ugyanezek a modernizációs jelenségek az emberre jellemző lokális kulturális életformákat is eltemethetik. Sőt kihalásra ítélnek kis nyelvi, vallási kultúrákat. A néhány ezer főre zsugorodott törzsek kultúrájának, vagy néhány milliós kis népek nyelvének (magyar nyelv) mentése olyan fontos, mint a növényi, állati fajok mentése. így marad meg: a nyelvek, a vallások, a kultúra, a napi szokások, hagyományok sokszínűsége. Világszintű lingua franca: angol nyelv; regionális közvetítőnyelvek: spanyol, portugál, arab, kínai, orosz, francia, német, etc. Európa 70-80%-ban a kisnyelvek tovább élnek/'" A nyugati kultúra és azon belül az európai kultúra is keresi a múzeumok szerepét az európai identitás megteremtésében. A témában Romano Prodi az Európai Bizottság elnöke derűlátóan fogalmazott: „Európának értelmet kell nyernie, és célokra van szüksége. Mi, európaiak, egy olyan civilizációnak vagyunk örökösei, amelyik mélyen a vallásban és az állampolgári értékekben gyökerezik. A mai civilizációt a más kultúrák iránti nyitottság gazdagítja. Amire szükségünk van, az a humanista szemlélet. Gazdasági és társadalmi rendszerünknek naponta, szisztematikusan el kell ismerniük az emberi méltóság elsőrendűségét. Minden állampolgárnak biztosítani kell az emberi szabadságjogokat, az emberek közötti kapcsolatok, valamint a kulturális és szellemi élet lehetőségeit. 6 1 A múzeumi felnőttoktatásban, felnőttképzésben, felnőttnevelésben alapvető fontosságú téma az európai identitás kérdésköre, de a Prodi-szöveget értelmezve a vallást nyilvánvalóan úgy értelmezhetjük, hogy a „mi vallásunkról", a keresztény kultúra vallásáról szól. A szövegben három rejtett üzenet is kifejeződik: 1. a keresztény vallás a nyugati kultúra vallása, az ebben a kultúrában, civilizációban születettek számára nyújt identitást, a globális világra kiterjedő lényegét már korábbi történelmi korokban is vitatták. Rousseau számára ráadásul a vallás az emberi rész inherens része: abszurditásnak tartotta azt az ortodox keresztény vélekedést, hogy a kereszténység hite az egyedül és örökkön üdvözítő — az egyedül elfogadható vallás egy olyan világ teremtőjének a szemében, amelynek legtöbb lakója soha nem hallhatott kereszténységről. 6 2 2. „a humanista szemlélet, amire szükségünk van" kifejezés félreérthető, zavarhatja éppen a keresztény érzületű vallásosos személyiségeket, hiszen a humanizmus központi alakja az ember, de a keresztény hit szerint más a válasz. Aki választ keres arra a titokra, ami az ember, annak arra a titokra kell hallgatnia, ami az Isten. 6 3 6 0 Magyar Tudománytár. Kultúra. 2007. 53-59. BAUMKER, Christinc-GOSSNKR, Sabine 2004. 6-68. (fordította Gönczi Ambrus) « TARNAS, Richard 1995. 142-154. « NYÍRI Tamás 1981. 16.
