Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)
KURTA Mihály: MÚZEUMANDRAGÓGIA ÉS MÚZBUMMEDIÁCIÓ. INNOVÁCIÓS TÖREKVÉSEK A MÚZEUMI KULTÚRAKÖZVETÍTÉSBEN
A MAGYAR NYELV MÚZEUMA, SZÉPHALOM, 2009. MÁJUS 1 l-l 2. 41 egyrészt tehát a kulturális különbségek („identitások") állandó társadalmi szerveződését jelenti. Másrészt a kifejezés a cselekvés és a reprezentáció egyik módjává vált. Olyan döntésre utal, melyet az emberek azért hoznak, hogy magukat vagy a többieket szimbolikusan egy bizonyos kulturális identitás hordozóiként jelenítsék meg. 5 6 Magyarországon nemzeti vagy etnikai kisebbségnek minősülnek a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán népcsoportok. Földrajzilag szétszórtan, általában a lakóhelyükön is kisebbséget alkotva élnek. A népesség nemzetiségi és/vagy etnikai csoportjai a nemzeti sajátosságoknak megfelelően különböznek egymástól. Szempontok, amelyek segítségével az etnikai csoportok meghatározhatóak: • Etnikai hovatartozás. Eredet szerinti ország vagy terület, ami különbözik az állampolgárságtól vagy a nemzetiségen alapuló országtól, faj, szín, nyelv, vallás, ruházkodási vagy étkezési szokások és/vagy e tulajdonságok különböző kombinációi alapján. • Nyelv. FIáromféle nyelvi adatot gyűjthetünk. Egyik az anyanyelv, amelyet az illető személy otthonában korai gyermekkorában általában beszéltek. Másik a használt nyelv, az(ok) a nyelv(ek), amely(ek)et az illető személy jelenlegi otthonában, családi, baráti közösségben általában vagy leggyakrabban beszél. A harmadik pedig egy meghatározott nyelven való beszéd képessége. 5 7 „A romák helyzete a többi kisebbséghez képest egyedi, mivel nincs anyaországuk, amely nemzetközi szinten felléphetne, amely képviselhetné érdekeiket. A szerző megemlíti: a kisebbségek, így a romák helyzetét súlyosbítja a napjainkban Európa-szerte tapasztalható erőszakos fellépés az etnikai kisebbségekkel szemben, illetve faji indíttatású támadásokról is egyre több hír érkezik. Itt azonban megjegyzendő, hogy nemcsak Európában, hanem világszerte érzékelhető ez a jelenség." 5 8 Tanulmányunk bevezető részében már említettük Hunttingtonnak azt a gondolatát, hogy a nyelv a vallás után csak a második olyan elemnek számít, amely megkülönbözteti egymástól a kultúrák képviselőit. A nyugat abban is különbözik a civilizációk többségétől, hogy „sok nyelven beszél". 5 9 Európában a kisnemzeti kultúrák, mint a magyarság kultúrája priorizálja a magyar nyelv fennmaradását. A kisnemzeti kultúrák nagy kérdése ugyanis, hogy az európai közösségen belül fennmaradhat-e anyanyelvűk. Kulcsgondolat tehát a múzeumi nézőpont számára is a biodiverzitás illetve a kulturális diverzitás összefüggése. A biodeverzitás fogalma: az állati és növényi fajok, a természeti táj sokszínűsége megőrzésének programját alapozza meg (1987. Brundand-jelentés közös jövőnk címmel, 1992. riói világkonferencia). m KEMÉNYEI Róbert 2002. 376-384. 57 KERÜLŐ Judit 2004. 34-36. 5 8 FRIEDERY Réka 2003. 249-256. 5' HUNTINGTON, P. Sámuel 2008. 101.
