Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)

KURTA Mihály: MÚZEUMANDRAGÓGIA ÉS MÚZBUMMEDIÁCIÓ. INNOVÁCIÓS TÖREKVÉSEK A MÚZEUMI KULTÚRAKÖZVETÍTÉSBEN

A MAGYARNYELV MÚZEUMA, SZÉPHALOM, 2009. MÁJUS 11-12. 39 A kulturális mediááó fogalma: a közvetítésnek, a kapcsolatok kidolgozásának, az értékek kölcsönös átvételének, a dialógus teremtésnek, a kreatív találkozásoknak, a szinergikus együttműködéseknek az eszköze és módszere, amely a különféle társa­dalmi csoportok és intézményi kontextusok ismerete mellett értelmezhető a kultúra különböző rétegeire és alkotó-közvetítő technológiáira is. 5 0 A múzeumi közvetítés, mediááó napjainkban felmerülő aktuális kérdése az, hogy továbbra is kinyilatkoztat és a hagyományos autoriter ismeretközlést választja, vagy megtanít kételkedni és látni, érzékelni finom különbségeket, felkínálva a párbeszéd lehetőségét látogatói számára. 5 1 A hollandiai workshop elsődleges célja volt, hogy áttekintse és hangsúlyozza a múzeumi mediááóval foglalkozó szakemberek szerepét a kiállítások megvalósításának menetében. 5 2 A múzeummediáció a múzeumi kultúraközvetítés komplex rendszere, amelynek részei szorosan kapcsolódnak a múzeumtudományi szakágak tudásközvetítő funkáóihoz, a kulturális örökség bemutatásához e s értelmezéséhez a muzeális jellegű hálózat múzeumpedagógiai, múzeumandragógiai, múzeumgerontagógiai tevékenységéhez köthető tanulási, képzési, nevelési feladataihoz alternatív konfliktusmegoldás múzeumi formáihoz Konkrét cselekvési kategóriá­it a muzeális jellegű interakáók, kommunikááók, objektivációk, szimbólumok (mitológia, val­lás) és animációk jelentik A A kultúra az Európai Unión belül a nemzetek belügye, ám a kultúrák közötti párbeszédet, a közösségek fejlesztését kiemelten támogatják az uniós fórumok. A múzeumok tehát azért törekszenek az európai térségen átívelő kapcsolatokra, mert az etnikai, kulturális, vallási, civilizációs konfliktusok megnyilvánulásait ele­mezni, értékelni kívánják, a konfliktusok megértéséhez, azok felszámolásához segít­séget akarnak nyújtani. A múzeumi formális, non-formális, informális tanulási formák fejezetben hivatkoztunk arra, hogy a múzeumok törekvése, hogy a múzeu­mok közönsége egyetemes értékű tanulási folyamatokban vegyen részt, ahol a nyu­gati kultúra mellett megérthetik más kultúrák, más vallások, más civilizációk hagyományrendszerét és az arra felépített narratívát. Etnicitás, identitás, kulturális diverzitás Múzeumi funkcióink között a lokális, nemzeti és európai identitás megerősíté­sét azért priorizáljuk, mert attól félünk egyfelől, hogy a kulturális diverzitás törvény­szerűen járhat azzal a következménnyel, hogy akár az európai unió közösségi kultúrájából, de másfelől az egyetemes kultúrából is a magyarokat érintően kiiktató­dik a magyar nyelv, a magyar hagyomány, a magyar kultúra, kulturális örökségünk. Ismert speciális probléma a magyarok etnokulturális területének és államhatár vonalának adottsága Európában, amely transznacionális elemzést igényel. A téma múzeumtudományi vizsgálata, az interetnikus kapcsolatok kutatási eredményei 5 0 SZURMAINÉ SILKÓ Mária //admin.erikanct.hu/ /system/adatbazis_fajl.php?fajl_id=61943 5' VÁSÁRHELYI Tamás 1993. 71-77, KOLTAI Zsuzsa 2005. 13-15. kiemelése 52 MIHALKÓ Viktória 2007. 101-110. 55 KURTA Mihály előadása. Szcphalom, I. Országos Múzeumandragógiai Konferencia 2009.

Next

/
Thumbnails
Contents