Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)
KURTA Mihály: MÚZEUMANDRAGÓGIA ÉS MÚZBUMMEDIÁCIÓ. INNOVÁCIÓS TÖREKVÉSEK A MÚZEUMI KULTÚRAKÖZVETÍTÉSBEN
38 I. ORSZÁGOS MÚZEUMANDRAGÓGIAI KONFERENCIA szegmentációjának 4 5 egyik leggyakrabban alkalmazott módszere a demográfiai információk szerinti csoportosítás. Bár a modern szegmentációs gyakorlat már elmozdult az életstílus szerinti csoportosítás felé, ami súlyozottan lakonikus jelentéssel bír múzeumi jövőnket érintően. Érvényes sajátosság: a tudás tartalmait az emberek, a felnőtt generációk — a szülők - hordozzák, de az intézményesített tudásközvetítők (iskola) társadalmilag már nem bírnak növekvő jelentőséggel. 4 6 A mediáció, kulturális mediáció, múzeummediáció közös funkcionáüs pontja tehát a múzeumpedagógiának, a múzeumandragógiának, a múzeumgerontagógiának egyaránt. A mediáció gazdag nemzetközi és hazai irodalma alapján kísérletet teszünk azt bemutatni, hogy a múzeummediáció milyen fontos szerepet játszik az említett múzeumi részdiszciplínák eredményeit, ismereteit, üzeneteit, (küldetéseit) érintő társadalmi fogadtatások kiszélesítésében. A hazai és a nemzetközi múzeumpedagógiai szakirodalom a mediáció/közvetítés fogalom alkalmazásának más-más hangsúlyt ad. A múzeumandragógia a fogalmat és magát a tárgykört is tágabban értelmezi. Az andragógiához, az „anyatudományhoz", a múzeumpedagógiához, a „társtudományhoz" viszonyított relációban a különbség az, hogy a múzeumandragógia a felnőttképzés, felnőttoktatás, felnőttnevelés rendszere mellett a felnőttek konfliktusainak kezelését, konfliktusainak megoldását is célozza, de súlyozott értelemben a kulturális, vallási, civilizációs, etnokulturális konfliktusokra fókuszál. Már korábban is utaltunk arra, hogy múzeumi kultúraközvetítési értelmezésben az antropologizáló múzeumi modell a tudásközvetítésben, a múzeumi nevelésfilozófiában nem élvezhet elsődlegességet, ismerve a filozófiai antropológia és a teológiai filozófia szemben álló álláspontját is. 4 7 A másik alapvetés, hogy a kérdést, a témát mi múzeumi kultúraközvetítési szempontból és nem múzeumtudományi aspektusból tárgyaljuk, elemezzük. Az ember törekvése ugyanis, hogy megismerje a világot, mindjobban kiismerje magát a világban. A teológiai filozófia szerint: „A három legfontosabb értelemvilág, a tudomány, a művészet és a vallás közül az első az ember technikai uralmát biztosítja a világon. Mivel a tudomány mivoltánál fogva eltekint az egyediségtől, a tudományos értelemvilág vagy világkép nem tud válaszolni az egyén kérdéseire, nem ad elirányítást morális problémákban, és nem tud megbirkózni az egyéni életre leselkedő veszélyekkel. Erre csak a vallás alkalmas, a legátfogóbb szimbolikus értelemvilág, mely szent sátorként borítja be a mindenséget, és az egyén számára is elrendezi és áttekinthetővé teszi a világot. A vallás a valóság felkutatása, válaszkeresés az alapkérdésekre, melyeket fel kell tennie az embernek." 4 8 A konfliktusok pedagógiai aspektusú kezelésének egyébként óriási terjedelmű pedagógiai tárgyú szakirodalma létezik. A mediáció az alternatív konfliktus-megoldás egyik formája (AKM), melynek során egy „semleges harmadik fél" avatkozik közbe, hogy elősegítse a vitában álló felek között a kölcsönösen elfogadható megegyezést. 4 7 4 6 PUCZKÓ László 2009. 12-18. 4 6 FERGE Zsuzsa 1976. 15-25 4 7 NYÍRI Tamás 1981.7-16. 4 8 NYÍRI Tamás 1981. 46-48. 4 7 STRASSER, Freddie-RANDOLF, Paul 2008. 75-85.
