Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)
KURTA Mihály: MÚZEUMANDRAGÓGIA ÉS MÚZBUMMEDIÁCIÓ. INNOVÁCIÓS TÖREKVÉSEK A MÚZEUMI KULTÚRAKÖZVETÍTÉSBEN
30 I. ORSZÁGOS MÚZEUMANDRAGÓGIAI KONFERENCIA terminológia az autentikus: 1. múzeumi közművelődés, 2. múzeumi kultúraközvetítés, 3. kulturális mediáció!? A kulturális ágazaton belül a múzeumok az 1976. évi közművelődési törvény besorolása szerint közművelődési alapintézménynek (is) besoroltatnak, ezért gyakran használjuk a múzeumi közművelődés fogalmat. Könnyű azonban belátni, hogy a múzeumok tudományos műhellyé nyilvánított legitimációval, a jelenben oktatásitanulási funkciókkal rendelkező intézmények, oktató múzeumok is. Összefoglalva: a múzeum a kulturális ágazatot alkotó valamennyi kulturális alágazati tevékenységet gyakorolja: oktatás, közművelődés, művészet, tudomány, média-tömegkommunikáció. A törvény érvényességét nem vitatandó kiemeljük, hogy mivel a múzeumok közművelődési tevékenységen túli tevékenységet gyakorolnak, illetőleg meghaladják a közművelődési törvényben elfogadott hatókört, ezért nem közművelődési, hanem jellemzőbben kultúraközvetítési tevékenységet folytatnak. A közművelődés fogalom használatával kapcsolatos kritikánk lényege, hogy túlzottan is taxatív fogalommá vált maga a „közművelődés" szó. A szakmai értekezésekben, a közbeszédben, tudományos, ismeretterjesztő értelemben hol szűk, hol tág közművelődés-fogalmat használunk. Ügy vélem, nem egyedül vallom, hogy ennek a folyamatnak 4 fontos logikai következménye határozható meg: 1. Ha a múzeumi közművelődés fogalmát használjuk, akkor a közművelődési törvény paragrafusa alkalmazandó, ez alatt a közművelődési terület és a törvényben rögzített művészeti, média- és tömegkommunikáció tevékenységet értjük! 2. Ha a múzeumi kultúraközvetítés fogalmat használjuk a törvényben rögzített közművelődés fogalom mellett, értelmezendő a közművelődés határterületén túl művelt múzeumi tevékenység: a tudomány, az oktatás. Múzeumi értelemben mást jelent a múzeumi közművelődés, megint mást jelent a múzeumi kultúraközvetítés fogalma. 3. Ha a tradíció felé hajló múzeumi közművelődési fogalmat használjuk, amely szintén ismert terminológia, akkor megint más a helyzet, és mást értünk alatta. Konkrétan: a XIX. század második felében a gazdasági élet fellendülését és a polgárság megerősödését követően erős közművelődési mozgalom bontakozott ki vidéken is. Az egyesületekbe tömörült polgárság alapvető célkitűzései közé sorolta a múzeumok megalapítását is. Magyarország legjelentősebb vidéki városaiban döntő részben 1867—1914 között, a dualizmus időszakában jöttek létre a múzeumok. 23 Tisztázni kell tehát a fogalmak használatát, bár a szakszerű és pontos használatot álláspontunk szerint a múzeumi kultúraközvetítés fogalma jelend. 4. Ha minden iskolán kívüli kulturális, művelődési, tanulási tevékenységet a közművelődés fogalmához társítunk, akkor meg kell változtatni a közművelődési törvényt, legalábbis pontosítani szükséges azt, hiszen a mai egzisztenciális versenyfutásban jellemzővé vált, súlyozott kérdéssé sűrűsödött az egyéni tanulás gyakorlása, amelyet a törvény szövegezésének idejében még nem ismerhettek fel. 23 VERFS László 2009. 13-17.
