Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)

KURTA Mihály: MÚZEUMANDRAGÓGIA ÉS MÚZBUMMEDIÁCIÓ. INNOVÁCIÓS TÖREKVÉSEK A MÚZEUMI KULTÚRAKÖZVETÍTÉSBEN

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA, SZÉPHALOM, 2009. MÁJUS 1 l-l 2. 29 A totalizáló múzeumnak reménye a jövő — bár nemzetközi példa az alap, de magyar szerző, György Péter írja, amely lakonikus megjegyzés, de pontosan jelzi a múzeumok fejlődésének távlatait: Immár nem az a kérdés, hogy egy-egy város, régió univerzális gyűjteménye mint növeli annak hírnevét. Ugyanilyen érvényes alternatíva a helyi kulturális kontextust a múzeum révén univerzalizáló, globális kommunikációs térbe beemelő eljárás, amelynek a fentiekben idézett múzeumok esetében is a tanúi lehetünk (nemzetközi példák!). A cél mindkét esetben a látogatók vonzása, de érdemes megkülönböztetnünk a kulturális örökség gyakorlatához való eltérő viszonyulásokat. Az egyik esetben egy univerzális örökségből való részesedésért folyik a küzdelem, míg a másikban a lokális örökségek múzeum általi univerzalizálására tett kísérletnek lehetünk a tanúi.

2

1 Kultúra, közművelődés, múzeumi közművelődés A múzeumokat körülvevő rohamosan fejlődő világ lényeges paradoxonérvényességű szituációját kellő súllyal úgy érzékeltethetjük, ha a konkrét tényt bemutatjuk: a kultúra intézményei és civil szervezetei Magyarországon alulmúlhatatlanul alulfinanszírozottak, válságban vergődnek, mégis a kultúra társadalmi feladatainak teljesítésére elementáris erejű a társadalmi, közösségi igény. A kultúra társadalmi feladatai: 1. A mindenkori életminőség emelése, a munkaerőképzés 2. Gondozásfejlesztő szerep 3. Az egyén közösségképző képességének kifejlesztése 4. Nemzeti és állampolitikai célok szolgálata.

2

2 A kultúra deklarált formában fontos kérdése tehát az emberiségnek, de még lényegesebb, még érdekesebb dolog, hogy informális értelemben is felértékelődött a kulturális ágazat szerepe az egész világon, amelynek oka az, hogy egyre markánsabb formában mutatkoznak meg azok a jelenségek, amelyek egy elhúzódó világválságra utalnak. A közösségekért cselekvő felelős intézkedések hiánya azt jelzi, még nem vált szükségszerűséggé a válság felszámolásának igénye, még mindig elégséges, ha csak ad hoc jelleggel, látszólagosan folytatjuk a válságkezelést. Az okok között említjük: 1. A polgárok által a közösségek ügyeinek intézésére felhatalmazott, mandátumot nyert képviselők dezertálnak. 2. A civilszervezetek, a civil érdekképviseletek nem kapnak támogatást ahhoz, hogy erősek, cselekvőképesek legyenek a közösségszolgálatban, a közösségfejlesztésben, a közösségvezetésben. A közösségi krízis problémaköre mellett elméleti hiányosság, hogy a kultúra fogalma máig nem tisztázott kérdés. A múzeumi kultúraközvetítés kérdéseivel foglalkozó szakmát is elbizonytalanítja, hogy múzeumi fogalom-használatainkban melyik 2' GYÖRGY Péter http://beszclo.c3.hu/04/0708/13gyorgy.htm 2

2 GLATZ Ferenc 2007. (A globalizáció, illetve a gazdaság cs kultúra transznacionalizálódásának folyamatai azonban lényegileg kérdőjelezik meg a nemzetállam szerepét. Niedcrmüller Péter http://www.mtaki.hu