Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)

KURTA Mihály: MÚZEUMANDRAGÓGIA ÉS MÚZBUMMEDIÁCIÓ. INNOVÁCIÓS TÖREKVÉSEK A MÚZEUMI KULTÚRAKÖZVETÍTÉSBEN

28 I. ORSZÁGOS MÚZEUMANDRAGÓGIAI KONFERENCIA A változó múzeum, a nyitott múzeum, a totalizáló múzeum, az univerza­lizálódó múzeum mint modell jelzi a magyarországi múzeumi változások lényegét, amely a múzeumi kultúraközvetítés, de a múzeumi rendszer egésze szempontjából is egy új múzeumi paradigma kifejeződése, miszerint a múzeumok a XXI. század­ban komplexen gondolkodnak, vizsgálódásuk és kutatási területük is univerzális igényű, tehát kiterjed a múltra, a jelenre, 1 8 a jövőre egyaránt. A múzeumi gyűjte­mény, a múzeumi alapfeladat ellátása mellett az ember, a közönség és a közösség céljainak megvalósítását segíti a jelenben, jelzi a jövő kihívásait. Én azokkal a szerzőkkel értek egyet, akik hangsúlyozzák, hogy a múzeum va­lamennyi intézményt tekintve az egyik legizgalmasabb szervezet, a múzeumokban felhalmozódott tudás, ismeret, tapasztalat semmilyen más kulturális rendszerhez nem hasonlítható, 1 9 még akkor sem, ha túlzottan is sok a kulturális-társadalmi ver­senytársa a muzeális intézményeknek és adott esetekben kisebb létszámú a múzeu­mokat látogató közönsége. A totalizáló múzeumi filozófia ismérvei: 1. A múzeumok paritásos együttműködésére épülő, komplex igényű szakmai múzeumi önfejlesztés kísérlete — hálózatosodás, MaDok, transznacionális társadalmi mező, antropologizáló múzeumok. 2. A múzeumi alapfeladatok ellátása mellett a sajátos és speciális múzeumi tu­dásbázis mobilizálása, felhasználóbarát rendszerének széles körű kiterjesztése (in­novatív múzeumi kultúraközvetítés): múzeumpedagógia, múzeumandragógia, múze­umgerontagógia (mint új nevelésfilozófiai metodika elterjesztése). 3. A tudáshozzáférés esélyegyenlőségi törekvéseinek biztosítása, speciális igé­nyű közösségek tanulási, nevelési, társas kapcsolatainak fejlesztése (szociokulturális animáció). 4. Az emberek közötti vallási, kulturális, civilizációs konfliktusok értelmezése, felszámolására kidolgozott múzeumi cselekvési programok gyakorlása (interkultu­rális kommunikáció, múzeummediáció). 5. A múzeumi szabad művelődés kiterjesztése a tehetséggondozásra, a gyer­mekek és felnőttek élethosszon át tartó tanulási törekvéseire, a múzeum széleskörű szolgáltató képességének fejlesztése: turizmus, a múzeum mint élmény, szórakozva tanulni (oktató-tanulmányi, szolgáltató, élmény-értékű múzeum). 6. A totalizáló múzeumoknak komplex feladatot kell tehát vállalniuk a széles körű tudásközvetítés mellett: a közösségvezetésben, a közösségformálásban, a kö­zösségfejlesztésben, mert a társadalom, az európai közösség, a globális világ (a mé­dia is!!!) hiteles erőnek tekinti a múzeumokat és a muzeológusokat is (múzeumi mentálhigiéné). 7. A Múzeumok Mindenkinek Program mintegy XXI. századi múzeumi kultu­rális forradalom tömegesíti Magyarországon a múzeumi használatot. 2 0 1 8 FBI ,1 Gábor kérdése: „Tárgya-e a múzeumnak a jelen? 1 9 CSERI Miklós előadása. Széphalom, I. Országos Múzeumandragógiai Konferencia 2009. 2 0 A múzeumi elit tevékenységet, a tudományos múzeumi munkát hangsúlyozó szakemberek nehezen fogadják cl, hogy a múzeumi használat tömegesedésének szakaszában vagyunk, ami a fejlődés utol­sé> stációja ahhoz, hogy általánossá váljon Magyarországon a múzeumok társadalmi elismertsége.

Next

/
Thumbnails
Contents