Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)

RICZU Zoltán: MÚZEUMOK ÉS LÁTOGATÓK. VONZÓBBÁ TEHETŐK-E A MÚZEUMOK?

288 I. ORSZÁGOS MÚZEUMANDRAGÓGIAI KONFERENCIA 9. Kísérő programok. Hihetetlen gazdagság várja az érdeklődőket. Az Egyesült Államok múzeumai erőteljes oktatási, felnőttnevelési és „közművelődési"népszerűsítő feladatokat látnak el, beépül a tevékenységük az oktatási rendszerbe, szerves része annak, nem csak esetleges és elszigetelt kapcsolat van az iskolákkal és a diáksággal. Magyarországon alapvető probléma az, ha valamelyik tanár kollégánk elhozza az osztályát a múzeumba, utána nem tudja bepótolni az anyagot, aminek a tanítása következne vagy csak nagyon nehezen, hiszen a múzeumi óra nincs a tanmenetben benne, tehát az „kiesett idő". Valahogy pótolni kell és tudjuk, hogy az ő elfoglaltságuk nem teszi ezt lehetővé. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, és magam is nagyon sok múzeumi foglalkozás alkalmával érzékeltem, hogy a gyerekek nagyon élvezik a múzeumi órákat, hasznos számukra, különösen a restaurátorműhely és az egyébként zárt raktárak látogatása nyűgözte le őket. Alapvető fontosságú lenne, a helyi tantervekbe beépíteni a múzeumi órákat, természetesen ehhez a muzeológus és a pedagógus együttműködése szükséges, hiszen a muzeológus tudja azt, hogy a tanár kolléga által a múzeumban megtartani kívánt órához rendelkezésre áll-e megfelelő anyag. Azon kívül itt lépnek be az adminisztratív akadályok — és ez tudjuk jól, nálunk mindent, a leghasznosabb kezdeményezést is lehetedenné teheti — pl. van-e erre idő az órarendben, ki fedezi a múzeumba jutás költségeit, kik és mennyien kísérik el a tanulókat stb. Az Államokban mindez működik, nemcsak az iskolás korosztály esetében, hanem a felnőttképzés számára is. (Lehet, hogy érdemes lenne megvizsgálni, milyen módon érték ezt el, talán nemcsak anyagiak függvénye az alkalmazása?!) A New Yorki Természettudományi Múzeum 2007-es nyári programjában pl. szerepelt esti túra a Central Park denevéreinek tanulmányozására, utazás a Hudson folyón, észak felé, a folyóvölgy geológiai és történelmi viszonyainak megismerése céljából, azok alapján, ahogy Washington Irving emlíd műveiben, amikor a terület még holland korszakát élte, és O arról írt. A planetáriumban Holdutazáson vehettek részt az érdeklődők, de tanulmányozhatták az üstökösöket is, nyári táborokat szerveztek, a támogatóknak gyűjtőutakat (ebben is megmutatkozik a támogatók szerepe, segítségükkel bővítették a gyűjteményt). Sétálhattak a Riverside parkban, családi és gyerekprogramokat szerveztek, tanfolyamot az Ősrobbanásról, a DNS-ről és még jazz koncert is belefért a kínálatba. Ugy hiszem, a hazai múzeumokban van annyi érték és nagyon sok felkészült szakember ahhoz, hogy képes legyen a közoktatásban, a közművelődésben, és a felnőttoktatásban nélkülözheteden szerepet játszani. Amish Farmlands, (Dutch Country). Egyedülálló a Philadelphia mellett, nagy területen elhelyezkedő több tucat farmot magába foglaló vidék. Elő skanzen, ahol az ott lakó emberek az 1800-as évek technikájával művelik a földet (lóvontatású eke), korabeli eszközöket, szerszámokat használnak, ruházkodásuk, viseletük is annak megfelelő és egyszerű. Nem hajlandók villannyal világítani, gépkocsit használni, lovas kocsin járnak, rádiót hallgatni, televíziót nézni, szélkerék hajtja a szivattyúkat. Végig kell autózni ott, és a múltba jutottunk. Ugyanakkor mást is kínálnak a látogatóknak, a Hershey Farm csokoládé országa (itt született a világhírű márka) kihagyhatatlan, Strasburg településen vasúttörténeti bemutatót találunk, ahol a gyerekek megnézhetik a mesefilmekből jól ismert Thomas nevű gőzmozdonyt (ha kellő időszakban jutnak el oda). Ez minden korosz-