Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)

RICZU Zoltán: MÚZEUMOK ÉS LÁTOGATÓK. VONZÓBBÁ TEHETŐK-E A MÚZEUMOK?

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA, SZÉPHALOM, 2009. MÁJUS 1 l-l 2. 289 tály érdeklődését leköti és természetesen minden igényt kielégítő vendéglátás áll rendelkezésünkre, következésképpen van miért oda menni és nem csak „átfutnak" az emberek a látnivalókon, hanem legalább egy egész napot eltöltenek ott. (Halványan a hazai falusi turizmusra gondolok, — távolról talán kapcsolatba hozhatóak egymással — és a falumúzeumok kínálata jut eszembe, talán lenne mit átvenni innen!) Végezetül úgy gondolom, csupán a felszín egy részét láttam, és úgy tűnik, jól működik a múzeumi szervezet, bemennek az emberek oda, pedig nagy a verseny, hiszen a sokféle, színvonalas szórakoztatás „csábítást" jelent, ami „elvihetné" a látogatókat onnan másfelé, ennek ellenére mégis telt ház van. Kidolgozták tehát a rendszert, „jól végzik" a dolgukat, ezt kellene közelebbről megvizsgálni és az értelmes, hasznos módszereket adoptálni (nem a szolgai, kritikátlan másolásra gondolok).