Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)
RICZU Zoltán: MÚZEUMOK ÉS LÁTOGATÓK. VONZÓBBÁ TEHETŐK-E A MÚZEUMOK?
A MAGYAR NYELV MÚZEUMA, SZÉPHALOM, 2009. MÁJUS 1 l-l 2. 287 érdeklődéssel hallgatták a hasonló korú diáktársakat és bátrabban kérdezősködtek tőlük, jobban megnyíltak és felszabadultabbak voltak. 6. „Utólagos hatások". A kiállítás megtekintése után nem olyan egyszerű elhagyni az épületet, mert csábító lehetőségek várnak még ránk, ajándéktárgyakat, könyveket, kitűzőket, maketteket, másolatokat, pólókat, képeslapokat lehet vásárolni — nem a legolcsóbban, viszont igényes kivitelben — nagyon nagy választékból és mindenki megtalálja a számára megfelelő árfekvésű tárgyat. (Hazánkban ennek rendkívüli lehetőségei lennének, hiszen az USA-ban „mindössze" kb. ötszáz év emlékeit kell, lehet begyűjteni, ennyire terjed a múltjuk, a magyar történelem pedig tudjuk jól, mekkora időtávlatot ölel fel és ennek tárgyi emlékei is összehasonlíthatatlanul gazdagabbak (csodálatos repertoárt lehetne megalkotni belőlük). Külön kell említenem a magas fokú szakmaisággal megírt, színvonalas könyveket, melyek a muzeológiáról és az azzal kapcsolatos határtudományokról szólnak (a kiadványok színvonala itthon sem hagy kívánnivalót maga után, viszont a könyvek formája, kinézete igencsak javítható lenne, kellemesebb érzés egy szép könyvészeti értéket képviselő munkát a kezünkbe venni és jobban felhívja magára a figyelmet). Pazar a prospektus kínálat, kiállítást ismertető kiadványokat számtalan változatban készítenek, ezek mindenről kifogástalanul tájékoztatnak és gyönyörűek, jó kézbe venni azokat. (Legalább kísérletet tehetnénk egy-egy alaklommal hasonlóak megjelentetésére, bár az utóbbi években láttam már itthon is szép kivitelű kiadványokat, ami bíztató jelenség.) Azonban még ekkor sem könnyű elindulni, mert kávézók, éttermek hívnak be kínálatukkal, ahol kényelmes körülmények között átnézhetjük, böngészhetjük a megszerzett „kincseket" (Ez nagyon hiányzik a magyar múzeumokból, és úgy gondolom, viszonylag könnyen kivitelezhető lenne létesítésük.) 7. A baráti kör. A baráti körök tagjai Magyarországon kedves érdeklődő emberek, akik értelmes kikapcsolódást keresnek és találnak a múzeumokban és jól érzik magukat ott, a muzeológusok pedig szívesen vesznek részt a rendezvényeiken, mert bemutathatják a munkájukat és őszinte érdeklődésre számíthatnak. Az Államokban működő hasonló szervezet másképp működik, a nagyon nagy élőmunkát igénylő tevékenységekben (rakodás, költöztetés) segítenek, tehát a múzeumok kialakíthatnának egy hasonló csoportot a baráti körök mellett Magyarországon is, ez csupán szervezés kérdése. 8. A nyitva tartás. Igazodik az igényekhez, erre meghökkentő példát Jeruzsálemben, az Israel Múzeumban tapasztaltam, ahol csoportunkat este 10 óra után vitték el oda, mert akkor lényegesen olcsóbb volt a belépő. (Természetesen tudom, hogy kisebb múzeumokban ez kivitelezhetetlen, hiszen nincs rá igény és gazdaságtalan lenne, ugyanakkor elgondolkodni lehet egy racionálisabb, a látogatói szokásokhoz alkalmazkodó nyitvatartási rend kialakításáról, ez megint csak mentalitás kérdése.)