Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)

CSERJÉS Katalin: MÚZEUMPEDAGÓGIA A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A KÖZMŰVELŐDÉSBEN. ANDRAGÓGIAI (ESET)-TANULMÁNYOK

244 I. ORSZÁGOS MÚZEUMANDRAGÓGIAI KONFERENCIA 5.1 Melléklet Felhívás a 2007/08 tanévre! Rendhagyó irodalom-, művészettörténet- és osztályfőnöki órák, délutáni foglalkozások, szakkör, önképzőkör a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban, az Alföldi Galéria emeleti és földszinti kiállítótermeiben (állandó és időszakos tárlatok) (Altalános iskola felső tagozatosai és középiskolások számára) múzeum mint a művészet templomd' — gondolatok Németh Lajos A míívészet sorsfordulója (Gondolat, Bp. 1970) című tanulmánya nyomán A XIX. század a múzeumok alapításának százada. A mai értelemben vett múzeumokról csak a XVIII. század második fele óta beszélhetünk. A Sloane-alapítvány nyomán megnyílik a British Museum; a Louvre kapuit heti két alkalommal megnyitják a nagyközönség előtt; II. Katalin megalapítja az Ermitázst. A virágkor azonban a XIX. század elejére esik. A romantika meghirdeti a művészet-vallás gondolatát, s a műtárgyak tisztelettől övezve múzeumba kerülnek, a múlt rekvizitumai megtekinthetővé válnak őrzőhelyükön. 1802-ben megnyílik a Nemzeti Múzeum Budapesten, 1824-ben a National Gallery Londonban. A múzeum a művészetek temploma lesz, s ez áhítatot vált ki a nézőből. Ám az „elmúzeumosodás" folyamata szellemi krízis jele is. A művészi alkotások, melyek eddig a valóság részeként, a maguk helyén funkcionáltak — most „mint valami kihaló faj még élő első példányai, hermetikusan elzárt környezetbe" vitetnek, hogy ott védelmezzék őket a számukra ellenségessé vált külvilágtól. A múzeum a „perifériára szorult, vasárnapi látványossággá vált művészetek menedéke" lett. A művészetek Pantheonja, ahol a legkülönbözőbb korokból és műfajokból állnak műalkotások. A nézők áhítattal megcsodálják őket, de ahhoz, hogy e szakrális helyen elébük járulhassanak, e műveknek előbb el kellett veszíteniük sokfajta, színes funkciójukat, hogy ezek közül csupán egyet: az esztétikait őrizzék meg. Szerény javaslatainkkal, terveinkkel lépéseket szeretnénk tenni abba az irányba, hogy a múzeum ne csak „vasárnapi látványosság", hanem dinamikus, élő, szellemi mozgásra inspiráló hely legyen, tele kíváncsi, gondolkodni, a képekkel dialógusba kerülni vágyó fiatalokkal és felnőttekkel. Hódmezővásárhely múzeumi életéről Vásárhelynek gazdag képzőművészeti múltja és igen szép múzeumai vannak. Jó lenne, ha nemcsak turistaként térnénk be múzeumokba idegen városokban. Jó lenne, ha a helybéli múzeumok állandó kiállításaira a vásárhelyiek nemcsak életükben egyszer, udvariasságból, illemből zarándokolnának el. Jelen tervünk az, hogy az Alföldi Galéria felső termeiben lévő gazdag állandó kiállítást (az alföldi festészet nagy korszakai), és a földszinti termek időszakos (modern) tárlatait, illetve a Tornyai János Múzeum új régészeti kiállítását és időszakos tárlatait nyitnánk meg a múzeum-