Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)

CSERJÉS Katalin: MÚZEUMPEDAGÓGIA A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A KÖZMŰVELŐDÉSBEN. ANDRAGÓGIAI (ESET)-TANULMÁNYOK

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA, SZÉPHALOM, 2009. MÁJUS 1 l-l 2. 245 pedagógia, az aktív és interaktív múzeumlátogatások számára. Az Emlékpontban is láthatunk kiváló festményeket, példákat a többjelentésű realizmusra! A tárlatvezető csak koordinátor. A főszereplők a képek és a - kíváncsi látogatók Célunk: elevenebbé tenni a vásárhelyi múzeumi életet, egyszersmind kimozdítani a gyerekeket az iskolából, a betűk világából a képek felé nyitni. Tervem az, hogy diákcsoportokat kalauzoljak a város jeles tárlatain, a Tornyai-képek közt, Mednyánszky, Vaszary János vásznai előtt, az Oszi és Tavaszi Tárlaton, a Kerámia Biennálén stb. Szeretném, ha ezek a feladatokkal, beszélgetésekkel teli foglalkozások lassan a város (a diákság és más érdeklődők) életének részei lennének. Szeretném, ha a szaktanárok elfogadnák tematikus blokkjaimat, illetve ők maguk kérnének tőlem múzeumi órákat diákjaik (vagy tantestületük?) részére; ha maguk is kezdeményeznének ödeteikkel, s én segítenék a megvalósításban. Néhány lehetőség: Irodalomórák az Alföldi Galériában: Jellegzetes témák. 1. „Magyar táj, magyar ecsettel": tájábrázolás az irodalomban és a képzőművészetben; az alföldi táj megjelenése irodalmunkban és festészetünkben. A hagyományos tájlátás átalakulása: a látványból látomás lesz. 2. Emberábrázolás az irodalomban és a képzőművészetben. Embertípusok, karakterek a kiállítás képein. Az emberalak mint fő- és mellékszereplő. Keressünk irodalmi párhuzamokat a festmények emberalakjaihoz! 3. A ház, a szoba, a kert, az udvar — az embert élettér, életforma az irodalomban és a képzőművészetben. Enteriőrök, közelképek, jelenetek, élet- és zsánerképek a múzeumban — és a diákok olvasmányaiban. 4. Tárgyak világa. Irodalmi és festészeti példák; a festmények beszédes tárgyai: főszereplők és mellékszereplők. A halott dolgok megelevenedése a szerző akaratából. A kiállítás képeinek élővé varázsolt tárgyi világa. 5. Növények és állatok az irodalomban — és a képeken. Keressünk irodalmi megfelelőket a kiállítás állat- és növényábrázolásaihoz! Állatportré vag}' burkolt emberarc? Mi mindenre használhatja a művész az állatvilág ábrázolását? Es a növényekét? A növények csoportosítása képen/szövegben elfoglalt helyük szerint. 6. A történelem a könyvek lapjain — és a festészetben. Hogyan szűrődik be a történelem, a kor a mi kiállításunk képeire? Emberek, tárgyak, tájak, cselekmény által? Lehet-e festményen eseményt (időt, mozgást, beszédet) ábrázolni? Elméleti problémák: (a példákat a diákok irodalmi tanulmányaiból, illetve a kiállítás képeiről vesszük) • Az irodalom és a képzőművészet látás- és ábrázolásmódjának különbségei • Idő- és térábrázolás az irodalomban és a képzőművészetben