Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)

CSERJÉS Katalin: MÚZEUMPEDAGÓGIA A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A KÖZMŰVELŐDÉSBEN. ANDRAGÓGIAI (ESET)-TANULMÁNYOK

A MAGYAR NYELA

7 MÚZEUMA, SZÉPHALOM, 2009. MÁJUS 11-12. 239 tárgyává és rajta keresztül C. D. Friedrich képét is. Itt felhasználjuk még Heinrich von Kleist írását C. D. Friedrichről (Különböző érzések Friedrich egyik tengeri tája előtt, amelyen egy kapucinus látható, 1811), ill. G. F. Kersting két, Friedrich műterméről készült képét. C. D. Friedrichre vonatkozóan Beke László tanulmányára (Caspar David Friedrich Corvina, Bp. 1986) és Főidényi F. László könyvére (C. D. F. Helikon, Bp. 1986) hivatkozunk. Nádas Péter felvetése nyomán megvizsgáljuk a Próteuszmítoszt is, valamint a hivatkozott homéroszi szöveghelyet, Kerényi Károly munkája nyomán (Kerényi K.: A. görög mitológia. Gondolat, Bp. 1977). A Próteusz-történethez elolvassuk Weöres Sándor hasonló című költeményét. A képen megjelenő melankóha-tematikát tovább bővítendő, megnézzük A. Dürer Melankólia (1514) (239x138) című rézmetszetét, és elolvassuk hozzá Aby Warburg tanulmányát (In: A.W.: Pogányantik jóslás Euther korából, ford. Adamik Lajos, Bp. 1986). A melankolikus alkat megértéséhez FLWftf-utalásokat teszünk. 3. ifj. Hans Holbein: Fialott Krisytus (1522) (30x210, Bázel). Dosztojevszkij képleírása Holbein művéről; egy másik, szakembertől (Fl. Klotz) származó képleírás és a festői téma egyéb, rokon felfogású megjelenései a festészetben. A félkegyelmű című regény (ford. Makai Imre. Európa, Bp. 1964. 276. 514— 516.) elején Miskin herceg hiába próbál beszélni a képről, amit Bázelban látott. Később Rogozsin lakásán felfedezi a festmény másolatát. Ekkor kiált fel: „De hát ennek a képnek a láttára némelyik ember még a hitét is elveszítheti!" A képleírást Ippolittól, egy mellékszereplőtől kapjuk, aki gyakorta az elbeszélő és Miskin herceg szócsöveként tűnik fel. Hozzáolvassuk e leíráshoz H. Klotz 1967-es német munkájának képleírását, melyet Victor I. Stoichita idéz (Egy félkegyelmű Svájcban. Képleírás Dosztojevszkijnél, ford. Kovács Tímea. In: Narratívák-I. Képelemzés. Kijárat Kiadó, Bp. 1998. 59—74.) Felhasználjuk A.G. Dosztojevszkaja Emlékeim című művének (a mű 1911-1916 közt született; Bonkáló Sándor 1928. évi fordítását Harsányi Éva dolgozta át. Bp. 1989. 175.) vonatkozó helyeit az 1867 augusztusában történtekről. Juha Kristeva Holbein Halott Krisztusa című tanulmánya (ford. Z. Varga Zoltán. In: Narratívák-I., 37—58.) nyomán további festményeket vizsgálunk meg a témában: M. Grünewald Halott Krisztusa (Sírbatétel) az Isenheimi oltár predellájáról (1794 óta Colmar, Unterlinden Múzeum); A. Mantegna: Pietá (1480?, Brera, Milano); Ph. de Champaigne Halott Krisytus^ (1654 előtt, Louvre). Jézus magányához, a sír elfedettségéhez: Pascal Gondolatok (ford. Pödör László, Gondolat, Bp. 1978.). 4. Flajnóczy Péter: Az unokaöcs. In: H. P. Összes művei. Szépirodalmi Kk., 1982. 62—75., Kelemen Károly munkái. • Az „unokaöcs" témához: D. Diderot: Rameau unokaöccse. Második szatíra (1772-1773, ford. Szívós Mihály, Matura sor. Pannonldett Kiadó, 1997.); F. Kafka: A fűtő (ford. Györffy Miklós. In: F. Kafka: Elbeszélések. Európa, Bp. 1973. 51—85.); Mészöly Miklós: Térkép, repedésekkel (benne a bolíviai epizód és Guevara Naplója). In: Alakulások, 1975. • A Hajnóczy-novella Che Guevara-témájához elolvassuk a gerillavezérről azt a tanulmányt, amit Hajnóczy P. is olvashatott: Vámos Imre: „Che" Guevara