Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)

CSERJÉS Katalin: MÚZEUMPEDAGÓGIA A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A KÖZMŰVELŐDÉSBEN. ANDRAGÓGIAI (ESET)-TANULMÁNYOK

238 I. ORSZÁGOS MÚZEUMANDRAGÓGIAI KONFERENCIA Szakirodalom: • Tolnay Károly: Velázquez; A szövőnők és Az udvarhölgyek. »Műértelmezés«. In: Tolnay Károly: Teremtő géniuszok. Van Eycktől Cézanne-ig. Gondolat, Bp. 1987,197-209. • André Chastel: Alak az ajtó keretében Velázgjueznél; Kép-a-képben. In: André Chastel: Fabulák, formák, figurák, ford. Görög Lívia, Gondolat, Bp. 1984. 258-271., ill. 217-239. • Michel Foucault: Az udvarhölgyek. In: Michel Foucault: A szavak és a dolgok. A társadalomtudományok archeológiája. Osiris, Bp. 2000, 21-34. Szöveg-kapcsolatok a képhez: • Ottlik Géza: Iskola a határon (Magvető, Bp. 1950); a regény három vonatkozó szöveghelye. Segítségül Szegedy-Maszák Mihály Ottlik-monográjuíja, Kalligram, Pozsony, 1994. • Antonio Tabucchi: Fonák játék. In: Antonio Tabucchi: Fonák játék. Noran, Bp. 2001-2002. További irodalmi kapcsolódások a festmény nyomán felvetődő művészetelméleti problémákhoz: • H. Balzac: Az ismeretlen remekmű. Magyar Helikon, Bp. 1977. • Camus: Jonas, vagy a mester dolgozik. In: A. Camus: Legények és elbeszélések. Európa, Bp. 1979. • Akutagava R.: Oszj hegyoldal. In: A. R.: A vihar kapujában. Ulpius-ház, Bp. 1999. • Hajnóczy Péter: Pókfonál. In: H. P. összes művei, Szépirodalmi Kk., Bp. 1982. Az Apolló—Marsyas-párhuzamhoz továbbá: • Babits Mihály esszéje: A vers jövendője. In: B. M. művei. Esszék, tanulmányok. Szépirodalmi Kk. Bp. 1978. • Babits Mihály: Thamyris. In: B. M. összegyűjtött versei. Osiris, Bp. 1999. • Sarkadi Imre: A szatír bőre (sokáig a hagyatékban lévő mitologikus parafrázis) • Jacopo Palma (1544—1628): Apollo és Marsyas (Braunschweig, Herzog A. U. Museum); Hendrick de Clerck: Midas ítélete (1620 k., Amsterdam, Rijksmuseum) 2. Nádas Péter: Mélabú. In: N. P.: Játéktér. Esszék. Caspar David Friedrich Partmenti táj holdfényben (1831) (77x97, Berliner Nationalgalerie). Vizsgálatunk tárgya: Nádas Péter „képelemzése" és maga a Friedrichfestmény. Főidényi F. László nyomán járva (F. F. L.: Melankólia. Magvető, Bp. 1984) Nádas itt egy Caspar David Friedrich-képet elemez, és a melankólia természetrajzát értelmezi rajta. Ezt az érzékeny, bonyolult nyelviségű esszét tesszük vizsgálatunk