Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)
FOGHTŰY Krisztina: MÚZEUMPEDAGÓGIAI KÉPZÉS A FELSŐOKTATÁSBAN
A MAGYAR NYELV MÚZEUMA, SZÉPHALOM, 2009. MÁJUS 1 l-l 2. 211 Mezőgazdasági múzeum múzeumpedagógiai tevékenységének áttekintése különös tekintettel a múzeum jellegéből adódó sajátos lehetőségekre, módszerekre. Összesen: 30 óra • Néprajz: A néprajz tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek a népi kultúrával és életmóddal az adott történelmi-társadalmi viszonyok keretében. A képzés során kiemelt feladat a Néprajzi Múzeum történetének és kiállításainak megismertetése, feldolgozása a múzeumpedagógia helyi tapasztalatainak átadása. Összesen: 15 óra II. Módszertan elmélet és gyakorlata — összesen 135 óra, a képzés 29%-a. A képzés során kiemelt cél a gyakorlatra orientált felkészítés, amelynek keretében lehetőség adódik a különböző múzeumpedagógiai módszerek és eszközök változatos megismerésére, alkalmazására, és elsajátítására. A képzési idő alatt a hallgatók mindvégig múzeumi környezetben folytathatják tanulmányaikat, mely lehetőséget ad a speciális múzeumi didaktikai alapelvek átadására és a visszakapott információk további beépítésére az adott tematikában. Kiemelt szerepet kap a kiállítás anyagának és a tananyag összekapcsolódásának módja, a lehetőségek megkeresése. A múzeumi órára, foglalkozásra való felkészüléskor tájékozódni kell arról, hogy az egyes múzeumok mely anyagrésze, kiállításai kapcsolhatóak a tananyaghoz. A múzeumi program megvalósítása előtt alapos ismereteket kell szerezni arra vonatkozóan, hogy mit látnak majd a gyerekek. Ezután következhet csak a foglalkozás megtervezése, a megfelelő módszerek megválasztása. Köztudomású, hogy a kiállítások nagy többsége a felnőtt látogató számára készül, ezért a kiállítási anyag feldolgozásakor szükségesek a gyermeki játékosságot, kreativitást igénylő feladatok. A képzési idő alatt igen fontos, hogy minden apróbb próbálkozást, óravezetést csoportos értékelés kövessen. A múzeumi órákat, foglalkozásokat követő csoportmegbeszélés főbb szempontjai lehetnek: • az óra, a foglalkozás hangulata • a hallgatói felkészültség színvonala • az érdeklődés felkeltése, a csoport tagjainak bevonása • az óra, a foglalkozás célja • a kiállítás anyagának sokoldalú, komplex feldolgozása • a kiállítás anyagának és a tananyag összekapcsolásának módja, a lehetőségek megkeresése • az óra, a foglalkozás irányításának minősége (direkt, indirekt) • a választott módszerek és az óra, a foglalkozás céljának kapcsolata • a csoportos és a páros munka megszervezése, az egyéni munka irányítása, differenciálás, (feladatlap, játéklap alkalmazása) • a tudatosság, az önelemző képesség színvonala
