Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)

ÚJVÁRY Edit: MÚZEUMANDRAGÓGIAI FOGLALKOZÁSOK A REÖK-BEN

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA, SZÉPHALOM, 2009. MÁJUS 1 l-l 2. 203 Úgy véljük, hogy gyakorlati törekvéseink összhangban állnak a múzeum­andragógia elméleti eredményeivel, amelyek kiemelik, hogy a felnőttkori tanulás a személyiségformáló és -kiteljesítő lehetőségei révén fontos társadalmi szereppel rendelkezik, ezáltal napjaink kulturális és oktatási politikájának fontos elemévé vált. Az Európai Közösségek Bizottsága 2000-ben kiadott „Memorandum az életen át tartó tanulásról" 1 0 című dokumentumához kapcsolódóan, az EU ösztönzésére a tagállamok között a magyar szakemberek is kidolgozták az egész életen át tartó tanulás nemzeti stratégiáját. A 2001. évi CI. Törvény a felnőttképzésről állásfoglalása szerint „Az állam — e törvény keretei között — mindenki számára biztosítja a fel­nőttképzésben való részvételhez való jogot." 1 1 A Nemzeti Fejlesztési Tervnek szin­tén részét képezi az életen át tartó tanulás programja. E program hangsúlyozza, hogy a tudásközvetítés széleskörű társadalmi feladat, amely a hazai múzeumok szá­mára is egészen új perspektívát jelent a tanulási, képzési funkciók gyakorlásában. Óhidy Andrea a lifelong Á«r»/«g-koncepció bemutatásakor az élethosszig tartó tanu­lást mindenekelőtt a személyiség fejlődésének és kiteljesedésének eszközeként hatá­rozza meg, amely „beilleszkedni látszik az európai pedagógia »tanulás — demok­ráciára való nevelés — szabadság« triászának hagyományaiba." 1 2 Az egész életen át tartó tanulás kifejezés az időtényezőre utal: az életünk során folyamatosan megvalósuló vagy időszakosan ismétlődő tanulásra. 1 3 Ugyanakkor az andragógia egyik új elméleti kifejezése, „az élet teljes körére kiterjedő" tanulás, a lifemde learning, életűnk egy adott szakaszában az élet teljes körét átfogó tanulás je­lentőségét helyezi a középpontba. Ez a dimenzió erőteljesebben hangsúlyozza a formális, nem formális és informálás tanulási formák egymást kiegészítő és egymást erősítő jellegét. Az andragógia alapszakon belül a SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézetében a 3. év során lehetőségük van hallgatóinknak különböző (25 kredites) specializációt választani, köztük a múzeumpedagógia specializációt, melynek felelőse dr. Viskolcz Noémi. 1 4 Ez az új specializációs képzési forma 2009 szeptemberében kezdődött Intézetünkben, amelyben szerepet kap a művészettörténeti tanulmányokhoz kacso­lódóan a REOK-kel való együttműködés is. Az Andragógia Master képzés múzeumandragógia kurzusa számára ugyancsak megfelelő gyakorlati terepnek ígér­keznek az önképzőkör kereti. Az önképzőköri foglalkozások programjain ugyanis éppen a kortárs képzőművészettel való ismerkedés kapcsán múzeumandragógiai módszertant alkalmazunk, az önálló, aktivizáló tanulási folyamatot eredeti alkotások közegében valósítjuk meg, valamint a tárlatvezetési gyakorlatokkal a múzeumlátoga­tók felé történő közvetítés megoldásai, módszerei is középpontba kerülnek. E tö­1 0 Európai Közösségek Bizottsága. 2000. „Memorandum az életen át tartó tanulásról" http://www.om.hu/letolt/nemzet/memorandum_tanulas.doc |letöltés: 2009. április 22.| 1 1 http://www.lifclong.hu/ mcllcarn/torvcny.doc 1 2 http://www.oki.hu/oldakphp?tipus=cikk&kod=2006-06-31-Ohidy-Lifclong 1 3 http://www.muzeumandragogia.hcrmuz.hu/adatok/pubhkaciok/korenchy_cikk_l II.pdf 1 4 Viskolcz Nocmi az I. Magyarországi Múzeumandragógiai Konferencián a „Kettő az egyben: múze­umpedagógiai képzés és gyakorlati hely kialakítása a Szegedi Tudományegyetemen" címmel tartott előadást mind a képzésről, mind pedig a SZTE JGYPK központi épületében jelenleg kialakítás alatt álló „Tudástár" múzeumi projektről, amely előadás írott változata megjelent: VISKOLCZ Noémi 2009. 90-92.

Next

/
Thumbnails
Contents