Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)

BENCZE Judit-RÉPÁSI Beáta: A MÚZEUM LEHETŐSÉGEINEK FELHASZNÁLÁSA AZ ANDRAGÓGIAI KÉPZÉSBEN

A M

AGYAR NYELV MÚZEUMA, SZÉPHALOM, 2009. MÁJUS 1 l-l 2. 185 1. A Kodolányi János Főiskola képzési rendje és a múzeumpedagógiamúzeumi menedzsment A főiskolán folyó képzés a bolognai változásokat követően a hazai felsőoktatás három, egymásra épülő szakaszát követi: felsőfokú szakképzés (OKJ-s végzettséget nyújt), alapképzés (3^4 év), a korábbi főiskolai szint megfelelője, mesterképzés (1—2 év), a korábbi egyetemi szint megfelelője, szakirányú továbbképzés, a korábbi másoddiplomás képzés megfelelője. A szakirányú továbbképzésre felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel lehet jelentkezni. A speciális ismereteket nyújtó képzés elvégzését oklevél tanúsítja. 1.1. Az andragógia helye a főiskola képzési rendjében A főiskola képzéseiben kiemelt szerepet kapnak a gyakorlati ismeretek, melyek felkészítik hallgatókat a munkaerőpiac kihívásaira. A főiskolán folyó andragógiai képzés elsődlegesen a különböző kulturális szolgáltató cégeknél, közművelődés, a közgyűjtemények területén, településeken, intézményekben, szervezetekben és közösségekben folyó felnőttképzéssel kapcsolatos különböző tervező, szervező, irányító munkakörök ellátására készít fel. Ennek keretében a hallgatók felkészítést nyernek a rendezvénymenedzsment, a fesztiválszervezés, a könyvkiadás, médiamenedzsment, múzeumpedagógia és múzeumi menedzsment, a kulturális turizmus, produceri szakma és a műkereskedelem iránt. A képzés a művészeti, közművelődési intézményekben történő elhelyezkedéshez, a felnőttoktatás különböző piacán történő alkalmazottként vagy vállalkozóként folytatandó munkához ad gyakorlatias felkészültséget. A képzés során civilizációtörténet, társadalomtörténet, művelődés- és művészettörténet, kulturális gazdaságtan, andragógia (a felnőttképzéshez nélkülözhetetlen elméleti és gyakorlati ismeretek), a magyar kultúra intézményrendszere, pedagógiai ismeretek, ennek részeként múzeumpedagógia, illetve múzeumi andragógia, illetve menedzsment alapvető kérdéseivel is találkoznak a képzésre jelentkező hallgatók. A specializálódásként a szakon belül a művelődésszervező szakirány keretében a kultúraközvetítés általános ismeretein túl olyan kurzusokon vesznek részt a hallgatók, amelyekkel gyakorlati kompetenciákat sajátítanak el. A képzésen megszerzik a kulturális intézmények menedzseléséhez szükséges tudnivalókat, valamint szert tesznek a felelős szakmai magatartásra. A képzés keretében lehetőség nyílik az alábbi specializációk választására: műkereskedelem, producer és mozgóképkultúra terjesztés, impresszárió, fesztivál- és rendezvénymenedzsment, könyv- és multimédia kiadás és terjesztés, médiamenedzsment, közgyűjteményi menedzsment (múzeum, levéltár, könyvtár), kulturális turizmus, sport és rekreáció menedzsment Az elméleti képzéshez a nappali tagozaton 1x30 + 2x30 órás szakmai és 80 órás nyári vagy évközi, levelező tagozaton 1x9 + 1x18 órás szakmai és 80 órás nyári vagy évközi gyakorlat tartozik. A szakmai gyakorlat kultúraközvetítő, felnőttképző intézményekben és cégeknél, sportegyesületeknél, rendezvényszervező és kreatív cégeknél, levéltárakban, könyvtárakban, múzeumokban, önkormányzatoknál, műve-