Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)
KÁLDY Mária: FELNŐTTKÉPZÉSI PROGRAMOK A MÚZEUMI OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI KÖZPONTBAN
A MAGYAR NYELV MÚZEUMA, SZÉPHALOM, 2009. MÁJUS 1 l-l 2. 177 kiállításának megújulása vált lehetővé korszerű szolgáltatásokkal és oktatási programokkal kiegészítve. Az NKA Múzeumi Kollégiuma támogatásával 2006-ban készült el a múzeumi látogatói szokásokat és a látogatói környezetet országszerte vizsgáló felmérés kutatási jelentése „Látogatóbarát múzeumok elméleti megalapozása" címmel, amelynek kivonata a Múzeumi Közleményekben jelent meg. 9 A kutatás megállapításai megerősítették a szakfelügyelők korábbi javaslatait a múzeumi szakemberképzés szükségességéről. A tanulmány készítője külön fejezetben összegezte a múzeumi munkatársak képzésével kapcsolatos tapasztalatokat és javaslatokat. A kutatási eredmények országos megismertetésére, a gyakorlati megvalósítás elindítására a megyei múzeumi központokban tartott előadássorozat keretében, már a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ szervezésében és közreműködésével került sor. Felnőttképzési tapasztalatok és oktatási feltételek a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban Amikor a Szabadéri Néprajzi Múzeum elfogadta a Minisztérium felkérését az oktatási központ létrehozására, felnőttképzési képzések elindítására, több tényező bátorította a vezetőket és a munkatársakat, hogy a múzeum katalizátora, közreműködője legyen a látogató-orientált (vagy mondhatnánk iskola-, diák- vagy családbarát) múzeumi szemlélet kibontakoztatásának. A Skanzen — sajátos kiállításainak, változatos és tartalmas múzeumpedagógiai, ismeretátadási tevékenységének, különleges, érdekes, változatos programjainak, a látogatókkal való jó kapcsolatának köszönhetően — az elmúlt közel harminc évben egyik legelkötelezettebb híve lett a nyitott múzeumtápus szemléletnek. Kiemelkedő státuszt vívott ki az iskolai oktatás számára hasznosítható múzeumi helyszínek sorában. Az élményekben gazdag programok híre nemcsak a pedagógusokat, a múzeumlátogató közönséget vonzotta, de a múzeumi kollégák érdeklődését is felkeltette. Egyre többen igényelték az egyéni és csoportos konzultációt, és éltek a közvetlen tapasztalatszerzés lehetőségével. A múzeum nyitottsága megmutatkozott az egyetemi hallgatókkal való kapcsolatában is, akik számára szívesen választott „gyakorlóterep" lett a múzeum. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum felnőttképzési tapasztalatai különböző célcsoportokhoz és különféle képzési formákhoz kapcsolódnak. Amikor a kilencvenes évek végén igény jelentkezett a pedagógusok részéről a múzeumi ismeretátadással, múzeumpedagógiai programokkal kapcsolatos szakmai továbbképzései iránt, akkor indította el a Skanzen a „Képzők képzése" programot. Eleinte a személyes konzultáció, kiscsoportos foglalkozás, beszélgetés volt a jellemző. Erre a közönségre építve hozta létre a múzeum az „Oskola kört", amelyből később, az igények szerinti átalakítással, többféle képzési program és forma bontakozott ki (pl. pedagógus tábor, tantestületi nap). 2001-től szervezte meg a múzeum az első, 30 órás akkreditált pedagógustovábbképzést ember és fa kögös világa" címmel, a Magyar Mezőgazdasági Múze» PUCZKÓ László 2006.
