Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)

PÁSZTOR Andrea: MUZEOLÓGUSOK BAKANCSBAN. ELMÉLETEK ÉS TAPASZTALATOK A MÚZEUMI TÚRÁK A MECSEKBEN CÍMŰ PROGRAMSOROZAT KAPCSÁN

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA, SZÉPHALOM, 2009. MÁJUS 1 l-l 2. 167 A múzeumi túrák esetében a több szempontú elbeszélések (narratívak) egyik emlékezetes helyszíne volt a Dömörkapu, ahol nemcsak turistautak, hanem különböző objektumok is összpontosulnak. Az elnevezés etimológiája (vaskapu) révén fény derült a terület eredeti funkciójára, majd a helyhez kötődő német bányászmonda révén a mecseki szénbányászatban betöltött szerepére. Az itt található pihenő kapcsán a művészettörténész beszélt Hoffmann László építészről, aki nemcsak a városban, hanem a Mecseken is több építményt tervezett, és szó esett a Mecsek Egyesület egykori pénztárosáról, Ptacek Viktorról, akiről a pihenő a nevét kapta. A szemben lévő vidámpark és a közeli turistaház kapcsán többen megosztották velünk ide kötődő gyermekkori emlékeiket. Aktív interpretáció. A (múzeumi) tárgyak több jelentésűek. Értelmezésüknek aktív résztvevői a kiállítások látogatói, a múzeumi programok résztvevői, akik közösségük, illetve saját egyéniségük szerint eltérő tudásukat alkalmazzák a jelentésadás során. A narratív módszernek köszönhetően többé már nem a muzeológus az információk egyedüli forrása. A muzeológusról — mint szerzőről — és szándékairól a hangsúly áttevődik a látogatóra/résztvevőre mint „olvasóra". Muzeológus és látogató így együtt vesznek részt a jelentésadás folyamatában.

3 Outreach. A kifejezés azokat a módszereket foglalja össze, amelyek a múzeumépület falain kívülre visznek múzeumi programokat, és ott szólítják meg a szélesebb közönséget, azokat, akiknek egyébként nem szokásuk a múzeum látogatása. Az ilyen akciók filozófiája a kulturális javakból való egyenlő részesülés lehetővé tétele az aktív múzeumlátogatóknál jóval szélesebb és szerteágazóbb közönség számára.

4 Ehhez nyújt segítséget esetünkben a Mecsek Egyesület, melynek érdeklődési köre egy ponton érintkezik a múzeuméval. Egy múzeumban több olyan téma kínálkozik, melyre egyik-másik társadalmi csoport, civil közösség vevő. Rajtuk keresztül, érdeklődésüket felkeltve, a társadalomnak olyan tömegeit tehetjük a múzeum barátaivá, amelyek korábban nem ismertek minket. Esetünkben a múzeumi túrák csoportoldala szinte határtalanná teszi azt a hatósugarat, ameddig a múzeum elér. A csoportoldalunkon keresztül a pécsieken kívül többek között Budapestről, Szegedről, sőt külföldről is figyelemmel kísérik túráinkat, és tájékoztatást kapnak „felfedezéseinkről", amelyekre esetenként reflektálnak is. Közösségépítés. A társadalmi cselekvés egyik feltétele, hogy az egyének ahhoz a közösséghez tartozónak érezzék magukat, amelynek érdekében szívesen látnánk változásokat. Jelen esetben a Mecsek természeti és kulturális örökségvédelme az a terep, ahol változásokat szeretnénk indukálni. A megvalósuláshoz el kell érnünk, hogy a résztvevők a közösséghez tartozónak, iránta elkötelezettnek érezzék magukat. A közös élmény révén közösséget alkotnak a túrák résztvevői, sőt a közösség potenciális tagjai a korlátozott hozzáférésű csoportoldal regisztráltjai. narratív struktúrákat és stratégiákat, mint egy szövegből. (MASON, Rhiannon 2006. 26-29.) Magyar nyelven lásd THOMKA 1999. 3 IIOOPER-GREENHILL, Eilean 2006. 4 GIBBS, Kirsten-SANI, Margherita-THOMPSON,

Jane 2007. 54.