Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)

PÁSZTOR Andrea: MUZEOLÓGUSOK BAKANCSBAN. ELMÉLETEK ÉS TAPASZTALATOK A MÚZEUMI TÚRÁK A MECSEKBEN CÍMŰ PROGRAMSOROZAT KAPCSÁN

166 I. ORSZÁGOS MÚZEUMANDRAGÓGIAI KONFERENCIA jelölő térképrészletek mellett közöljük az 1939-es túraleírás odavágó részleteit, beépítjük a helyszínen készült fotókat, a hozzájuk kapcsolódó múzeumi fotók és nyomtatványok digitális másolatait és az elhangzottak rövid összefoglalását a forrás vagy a szakirodalom megjelölésével. A programsorozat „életútja" Érdemes a múzeumi programokat bizonyos rendszerességgel szervezni, hogy a látogatók előre tudják, mikor várható a következő, így ők is, mi is előre tudunk tervezni. A program előbb-utóbb „bejáratódik", majd az érdeklődők számának növekedésével időről időre átalakul, ciklusokon esik át. Terveink szerint az 1939-es mecseki kalauzban szereplő összes (szám szerint ötvenöt) útvonalat be fogjuk járni, ami azt jelenti, hogy a programsorozat több évig tart. Kezdetben a múzeum honlapjának egy oldalán lehetett tájékozódni a programról, a túrák meghirdetését és a levelezést pedig közveden e-mailben küldtük ki. Az egyre hosszabb levelezőlista könnyebb kezelhetősége miatt, és hogy az egyre sokasodó dokumentumok bármikor bármelyik listatag számára hozzáférhetőek legyenek - egy internetes szolgáltatást kihasználva —, nyitottunk egy csoportoldalt is, ahonnan egyszerűbben küldhetünk ki hírleveleket, és amely lehetővé teszi a tagok közötti fórumozást. A csoportoldalra bárki írhat, és bárki meghívhat új tagokat. Az oldal megnyitását követő egy hónap alatt 74-ről 96-ra emelkedett a tagok száma. Azért is célszerű felhasználni az ehhez hasonló — nem mellékesen ingyenes — webes szolgáltatásokat, mert így könnyen juthatunk bizonyos statisztikákhoz. Nyomon tudjuk követni például, milyen akciónk következtében ugrik meg az újonnan csadakozók száma, így ennek tudatában tervezhetünk újabb kampányokat. Látható az is, hogy adott időintervallumokban hány látogatója volt a csoportoldalnak. A közösségi oldal nyitásával jelentősen növeltük az interaktivitás és a hozzáférés lehetőségeit. Továbblépve célunk egy önálló, a különböző időrétegeket bemutató, többszintű weboldal létrehozása, melynek tartalma személyre szabható. Összegezve: ahogy a programsorozat fejlődik, meg kell találnunk a változásoknak megfelelő közönségkapcsolati formákat. így tehetjük a programjainkat dinamikussá, élővé. Módszerek Interdiszciplinaritás. A megyei múzeumok egyik nem kellően kihasznált potenciálja, hogy egy intézményen belül általában az összes szakmuzeológiai egység/munkatárs megtalálható. Együttműködésük új perspektívákat adhat a múzeumi programoknak, hiszen a különböző nézőpontú értelmezések révén ugyanarról a földrajzi, közigazgatási egységről vagy tárgyról más-más ismeretekkel rendelkeznek. A különböző szempontú elbeszélések összeadódnak, így átfogóbb, teljesebb kép alakul ki a vizsgált objektumról.

2 2 Az utóbbi evek egyik jelentós muzeológiai módszere a szöveges megközelítés (textual/narrative approach), melynek során a vizsgálat tárgyává tett objektumból úgy olvassuk ki a hozzá kötődő