Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)

SIMÁNDI Szilvia: „MÚZEUMOK ÉS A TURIZMUS"

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA, SZÉPHALOM, 2009. MÁJUS 1 l-l 2. 125 kinthető, vagyis az ezzel való élés közben is jelentősen változik az ember, gazdagodik, fejlődik, akár észrevétlenül is.

1

3 A múzeumlátogatókról általában elmondható, hogy magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, vagyis birtokolják „a dekódoláshoz szükséges kulturális tőkét'A Hiszen a kulturális tőke meghatározó a bekapcsolódás és a kulturális fogyasztás szempontjából, mert az adja meg a szükséges készségeket a kulturális termékek értelmezéséhez,

1

5 vagyis elmondható, hogy az iskolai végzettségnek jelentős szerepe van abban, hogy kik fordítanak jellemzően időt, és energiát önmaguk képzésére, azaz a bekapcsolódásra.

1

6 Vizsgálatok alapján Richards Európáról azt mondja, hogy „a magas ssjntű otthoni kulturális fogyasztás együttjár a magas sfintű kulturális fogyasztással a szabadság ideje alatt is",

1

7 Hazai vizsgálat szintén ugyanerre hívja fel figyelmünket: azok, akik kulturálisan aktívak, többféle kulturális tevékenységben vesznek részt,

1

8 azaz a kultúra „fogyasztása" életmódjuk részét képezi. A turizmusban való részvétel is eg)' jó alkalmat biztosít a kulturális attitűdök gyakorlására, és itt a kulturális tőke ugyanúgy meghatározó, mert „az utazásaik során múzeumokat is látogatók aránya a társadalmi hierarchiában felfelé ha/adva egyre magasabb (...). Ebből következik, még ha a különböző társadalmi osztályok tagjainak egyenlőek lennének is az utazási esélyei, továbbra is egyenlőtlenül áldoznának a „kulturális"turizmus oltárán".

v

) Bauerék

2

0 vizsgálata arról számol be, hogy a fiatalok szívesen járnak múzeumba. Tizenegy százalékuk egy hónapon belül, 54,3 százalékuk pedig 6 hónapon túl járt ilyen intézményben. Korcsoport szerint a 15—19 évesek a legaktívabbak, és ők azok, akik egy hónapon belül 11,1 százalékos arányban látogattak valamilyen kiállítást. 2007-ben empirikus kutatást végeztünk Egerben, a 12. évfolyamon tanuló középiskolások körében a nyaralási szokásaikat illetően. A vizsgálatban többek között az ifjú korosztály kulturális fogyasztására is rákérdeztünk. Eredményeink szerint nyaralásakor a fiataloknak egynegyede volt kulturális programon, rendezvényen, és mintegy egyötödük volt múzeumban, vagy keresett fel műemlékeket. Azok, akik jártak múzeumban, vagy más műemlékeket látogattak a nyaralásuk alatt, azoknak 64 százaléka nyilatkozott úgy, hogy számára inkább vagy nagyon fontos a kulturális programoknak a látogatása a nyaraláskor (sig: 0,000), amely összefüggésbe hozható a szüleik magasabb iskolai végzettségével. Azt is megnéztük, hogy az utazás előkészületekor kerestek-e a tanulók információt az interneten, és az interneten való információkeresést befolyásolja-e az, hogy a tanuló milyen céllal kel útra, illetve az utazás alatt végzett tevékenysége inkább a ki- vagy a bekapcsolódást szolgálja-e. Megállapíthatjuk, hogy azok, akik műemlékeket, múzeumokat, vagy kulturális rendezvényeket kerestek fel a nyaralásuk 1

3 DURKÓ Mátyás 1999. 25. >•> RICIIARDS, Greg 2003. 231. 1

5 BOURDIEU, Pierre 1978. 147-148. 1

6 Vö. PORDÁNY Sarolta 2006. 1

7 RICHARDS, Greg 2003. 231. 1

8 HUNYADI Zsuzsa 2004. 23. 1

9 BOURDIEU, Pierre 1978. 147. 2

9 BAUER Béla-TIBORI Tímea 2002. 175-194.