Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)

SIMÁNDI Szilvia: „MÚZEUMOK ÉS A TURIZMUS"

122 SIMÁNDI SZILVIA MÚZEUMOK ÉS A TURIZMUS A turizmus korunk egyik fontos szabadidős

1 jelensége, a nyári hónapokban szinte kisebb „népvándorlás" jellemző. A jelenségnek a lényegét napjainkban az élményszerzéssel járó környezetváltozásban

2 és a szolgáltatások igénybevételében ragadhatjuk meg, mert a posztindusztriális társadalmakban a mindennapi életben egyre nagyobb szerep jut az élményeknek

3. A látogatók pedig egy-egy attrakció felkeresésével élményekhez jutnak, legyen az természetes vagy ember alkotta vonzerő. Vonzerők a turizmusban (1. sz. táblázat)

4 Természetes vonzerő Ember alkotta vonzerők víz (tavak, folyók, tengerek) műemlékek hegyek és a hó múzeumok természeti ritkaságok történelmi helyek fauna és flóra építészeti alkotások nemzeti parkok egyházi központok, szent helyek napfény és klíma előadó-művészet gyógy és termálvizek népművészet, népi kultúra stb. fesztiválok stb. ünnepek, népszokások stb. stb. A múzeumok a turizmus ember alkotta vonzerői között jelennek meg mint eredeti kínálati elemek. Kaspar (1992) szerint az eredeti kínálati elemekhez azok a vonzerők tartoznak, amelyek lényegüket tekintve igazából nem a turizmus részei, de vonzerejüknek köszönhetően mégis hatással bírnak a turizmusra. (Az eredeti kínálat mellett származtatott kínálatról is beszélhetünk, az pedig azokat a szolgáltatásokat tartalmazza, amelyek turisztikai felhasználás céljából jöttek létre (például a szálláshelyek stb.). Azaz a múzeumok részei a turizmusnak, hiszen látogatói oldalról a múzeumokat turisták is felkeresik, és viszont is igaz, a múzeumok is egyre inkább törekednek a látogatóbarát szemléletre. 1 LENGYEL Márton (2001. 37.) nyomán a turizmus két fő formáját különböztethetjük meg, a szabadidős és a hivatásturizmust. A hivatásturizmust munkánkban figyelmen kívül hagyjuk. 2 Vö. MICHALKÓ Gábor 2001. 3 Vö. SCHULZE, Gerhard 1992. 4 Eorrás: LENGYEL Márton 2001. 68.