Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)

KÁLLAI Irén: ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS BII IARBAN CÍMŰ PROJEKT REFERENCIA KÉPZÉSÉNEK TAPASZTALATAI A BIHARI MÚZEUMBAN

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA, SZÉPHALOM, 2009. MÁJUS 1 l-l 2. 113 Konkrét célja: „A felnőttképzés európai trendjeinek, modern módszereinek megismertetése, gyakorlati kipróbálása, kompetenciafejlesztő képzési programok kidolgozása. A felnőttképzéshez szükséges tárgyi és humánerőforrás fejlesztése." A program filozófiája Két pedagógus, iskolavezető (Sápi József és Zsákai Ildikó) ötleteként, szakmai éleslátásuk, előrelátásuk hozadékaként jött létre ennek a programnak a csírája, ők dolgozták ki a pályázat szakmai anyagát, s ők voltak a trénerei, vezetői a képzők képzésének is. E program alapját a korszerű kompetencia alapú képzés jelentette. Mérföldkövek a felnőttképzésben — A kulcskompetenciák területei: 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Kommunikáció idegen nyelven 3. Számtan, matematika, tudomány és technika 4. Informatika 5. Megtanulni tanulni 6. Interperszonális és állampolgári kompetenciák 7. Vállalkozói kompetenciák 8. Kulturális tudatosság. Fő forrás és útmutató a képzésben résztvevők számára ezeknek a kompetenciáknak az azonosításához, a fejlesztési anyagok összeállításához, a tudatos gondolkodáshoz a Kézikönyv az élethosszig tartó tanulásról munkában található meg.

2 A program fő céljait, módszereit, hatásait Zsákai Ildikó így összegzi:

3 „A módszertani kultúra fejlesztése, a megélt élmények hatása a személyiségre, a szakmai munkára, komplex személyiségfejlesztés, gondozás. A gyakorlatok során megélt élmények aktivizálják az egyén rejtett tudását, felszínre hozzák igényét a folyamatos tanulásra." „Csoportra, egyénre szabott fejlesztési lehetőségek során speciális tréninghelyzetben formálódtak a három településről érkező különböző munkaterületeken dolgozó személyekből olyan munkacsoportok, amelyek képesek voltak a tananyag összeállítására és a referencia-képzések megvalósítására. A csoportmunka során erősödtek a személyes kapcsolatok is." „Konfliktuskezelés és megoldás: A megélt gyakorlatok segítségével életszerű akvárium-helyzeteket konstruáltunk, amelyek a hétköznapi konfliktus-megoldási technikák hatékonyságát mérte, analizálta és segített tudatosabbá tenni a problémás helyzeteket." „A csoport közös „bölcsessége" a tudás megalapozója: a képzés során a vezetők irányításával a résztvevők (a képzők és a referenciacsoportok tagjai is) megtalálhatták az egyéniségüknek megfelelő szerepeket és az ennek tudatával kialakított csoporttudás, a konstruktív megoldások és az együtt tanulás élménye maradandó személyiségváltozással bírt." 2 FELNŐTTKÉPZÉS az Európai Unióban. 2004. 174-181. 3 ZSÁKAI Ildikó—PÉTER Imre (szerk.) 2006. 32-38.