Viga Gyula - Viszóczky Ilona szerk.: Egy matyó értelmiségi életútja. Száz éve született Lukács Gáspár (Miskolc, 2008)
Nemzeti öntudat a nevelésben
kerül, ha tíz milkó ember egyszerre akarja. KeU ez a fegyelem és kitartás a háborúhoz is, de az utána következő békemunkának (s nekünk mégiscsak erre kek elsősorban berendezkednünk) elengedheteden feltétele. Harmadik nagy összetevője nemzeti öntudatunknak sajátos nemzeti műveltségünk. Ennek a vázlatnak a kereteiben csak két tényezőt emktünk, a nemzeti kodalmat és a magyar zenét. Az kodalom nálunk szinte el sem választható a történeti és faji szemponttól s ezeknek esztétikai szempontból is tökéletes kifejezője, tehát az öntudatnevelésben elsőrangú fontossága van. Nincs még egy nemzet, melynek kodalmi élete annyka egyet jelentene népi és nemzeti életével, a holt betű magával az élő élettel. A francia klasszicizmus antik forrásokból táplálkozik, a német a görög szépségideált akarja megvalósítani. De a magyar klasszicizmus a népi lélek ősforrásához megy vissza: magyar keveredenül és magyarabb már nem lehet. De nemcsak csúcsteljesítményekben, így van ez a részletekben is. Vásárhelyi András egy egyszerű Mária-fohászt sem tudott elmondani az univerzáks középkorban anélkül, hogy magyarságát meg ne csillantsa. Balassa maga is végvári vitéz, Zrínyi pedig kodalmi szempontból is magyarságcsoda. Mária Terézia németesítő terveiből, a büszke idegen csillogásnak szánt testőrgárdából indult ki a nemzeti megújhodás székemé s Vörösmarty a „legnagyobb magyar" szócsöve költészetében. Ady idegen szellemből táplálja „új verseit" s egy nemzeteUenes kány szánta őt magának zászlóvivőül, mégis költészetének csúcspontján egyetienül és végzetesen csak magyar. Hol van ezektől a rettenetes versektől Verlaine és hol van a zsidó ideológia? Minek több példa? Nem múlhatik el a középiskolában egyeden kodalomtörténed óra sem anélkül, hogy oda ne tornyosuljon a tanuló elé ez az igazság egész végzetszerű nagyságában, mindent elsöprő erejével, s a hatás legfőbb mozzanata épen a kivételnélkükség. A tanár csak a hangot adja meg és aztán engedje (de engedje!) zengeni a magyar zsoltárt a növendékek lelkében. A kberáks székem képes volt meghamisítani történetírásunk székemét s mai nagy történetíróinknak hősi küzdelmet kekett vívniuk saját történetírásunkért. De e történelem művészi dokumentumainak, a magyar kodalomnak tanulságát legföljebb ha gyöngíteni tudta. A magyar zene, ha lehet, még közelebb ák szívünkhöz, mint a magyar kodalom, s különösen értékes része nemzeti öntudatunknak, hiszen a magyar dal a nemzed lélek tükre, a nemzet érzelmi és szekemi erőinek koncentrált kivonata, nem évszázadok, hanem évezredek összesűrített lelke a magyar dal: a lélek sokkal nagyobb mélységeiből sodródik fel és idegen hatásoknak még jobban eüenákt, mint a nyelv. Azonkívül ezt a külföld is ismeri s gyakran ezen keresztül ismer meg bennünket is. Soha nemzeti közkinccsel mostohábban nem bántunk, mint a daUal, átengedtük a cigánynak, aki aztán önáltatásunk hathatós eszközét alakította belőle, magunk kávéházi népdalköltők édeskés népdalutánzatain sírvavigadtunk és a magyar dal ősforrását, a
