Viga Gyula - Viszóczky Ilona szerk.: Egy matyó értelmiségi életútja. Száz éve született Lukács Gáspár (Miskolc, 2008)

Kápolnai Iván: Lukács Gáspár (1908-1986)

tarthat számot tájékoztatása többek között Horthy István kormányzóhelyettes halálos végű repülőszerencsétlenségének körülményekői. Lukács Gáspár 1934-től nyomon követett gazdag kodalomtudományi munkássága és azt kiegészítő nevelés-, oktatásügyi pubkkációinak sora az 1940-es évek végén megszakadt. (Két utolsó kása ebben a témakörben 1944ben és 1947-ben jelent meg.) Több folyókat, kiadvány, melyek közölték kásáit, 1945-ben, vagy az 1947/48. évi poktikai fordulat után megszűnt (Magyar Kultúra, Diárium, Énekszó, a gimnáziumi évkönyvek), esedeg csak külföldön jelenhetett meg (pl. Katolikus Szemle Rómában). A Lukács Gáspár által képviselt vaUási színezetű reformeszmékkel szemben, fokozatosan a radikáks forradalmi, materiaksta szemlélet jutott kizárólagos uralomra. Megemlíthető az is, hogy Lukács Gáspár több tanulmányban is méltatta a Nobeldíjjal kitüntetett norvég kó, Knut Hamsun munkásságát, aki országa német megszáüása után a megszáUókkal eg}Kittműködő Quiskng-párt hívévé szegődött (s ezért 1945 után pénzbüntetésben is részesült). A földhöz „menekülés" eszméjét hirdető francia kó, Jean Giono elve pedig, miszerint „jobb élő gyávának lenni, mint halott hősnek", Franciaországban a Németországgal kokaborálás alapjául szolgált. 1945 után ha valaki azzal volt gyanúsítható, hogy bármilyen formában együttműködött, vagy bizonyos vonatkozásokban egyetértett az 1933 utáni nemzeti szociaksta („náci") Németország gazdasági, poktikai törekvéseivel - a két háború közötti (1922 utáni) olasz poktikai rendszer megnevezését tévesen és indokoladanul Németországra is kiterjesztve: fasizmussal -, annak egész kodalmi (tudományos, művészeti) tevékenysége és egyénisége devalválódott, megkapta a fasiszta, antiszemita jelzőt. Lukács Gáspár tudomásul vette a radikáks poktikai és ideológiai változásokat, de nem fűtötte olyan becsvágy, hogy korábbi kodalomszemlélete és világnézete megtagadása árán próbáljon alkalmazkodni az új viszonyokhoz, és az kodalmi közélet felszínén maradjon. Kivonult az országos irodalmi közélet nyilvánosságából, és élete további évtizedei matyó szülőhazája szolgálatában teltek, nyugdíjas korában is haláláig gyarapítva és továbbadva sokoldalú ismereteit az érdeklődők széles körének. 1945 utáni cikkek, tanulmányok Az 1960-as évek derekától, a poktikai és szeUemi diktatúra némi enyhülésétől kezdve találkozunk újból nyomtatásban a nevével: legnagyobbrészt a Matyóföld című időszaki kiadvány, néprajzi és kodalmi évkönyv hasábjain, Mezőkövesd város monográfiájában, vagy más regionáks kiadványban. Még egyetemi haUgató korában a Néprajzi Társaság pályázatán díjat nyert és eksmerésben részesült „Négy történe f -e.t adta át először közlésre, amely a mezőkövesdi matyó nyelvjárás mintadarabjának tekinthető. A matyó népélet