Viga Gyula - Viszóczky Ilona szerk.: Egy matyó értelmiségi életútja. Száz éve született Lukács Gáspár (Miskolc, 2008)

Kápolnai Iván: Lukács Gáspár (1908-1986)

kába viszi az olvasót. Cheng Tcheng franciából fordított, Paul Valéry előszavával egy kínai anyáról megjelent regénye a több ezer éves kínai kultúra kincseit és emberi erkölcsi értékeket is fölemésztő betegségeit tárja fel a hagyománytisztelet női áldozatainak a bemutatásával. Oktatásügyi, pedagógiai írások Lukács Gáspár középiskolai tanári hivatásának szinte természetes velejárója volt a nevelési és oktatásügyi kérdésekkel való foglalkozás. Ilyen tárgyú kásainak megjelenési fórumául szolgáltak többek között azok az „Értesítők", (Évkönyvek), melyeket a középfokú oktatási intézmények iskolaévenként nyomtatásban közreadtak a 20. század derekáig. A mezőkövesdi gimnázium 1911. évi alapításától 1949-ig jelentette meg évkönyvét (1945 után egyre szegényesebb tartalommal). Ezek a kiadványok tájékoztatást adtak a tanévek fontosabb eseményekői, az intézmény szervezeti viszonyainak alakulásáról, a tanárok és tanulók tevékenységéről, s annak eredményeiről, olykor tudományos értékű oktatás- és nevelésügyi tanulmányokkal. A mezőkövesdi gimnázium közös Értesítőjében jelent meg kegyeletes megemlékezése Gaál István elhunytáról, aki négy évtizedes főkánton működésével országos hknevet szerzett, és az intézet énektanára is volt. Köszöntötte 1937-ben 25 éves tanári jubüeuma alkalmából Pec^ina Hndre tanárt, az ifjúsági könyvtár őrét, majd a következő évben búcsúzott tőle az intézet kötelékéből való távozásakor. Ugyancsak új áUomáshelyre távozása adta az indítékot, hogy méltassa Király Jenő földrajz-történelem szakos tanár érdemeit, akinek igazgatóhelyettesi munkáját Lukács Gáspár vette át és folytatta két évtizedig. Búcsúzott ezen kívül Zatskó Gyulától, aki kétéves igazgatói működés után magasabb beosztásba, a miskolci tankerületi főigazgatóságra került. E rövid, többnyke másfél-két oldalas kasokon kívül elvi jelentőségű tanulmánya jelent meg az 1938/39 tanévről közzétett Évkönyvben ,JS$em%eti öntudat a nevelésben" cknmel. Bkálta a ködvárakat építő, üres sovinizmust, felhívta a figyelmet annak a német mintának az utánzásából fakadó veszélyre, amely a nemzeti öntudat mámorában mítoszt formált a fajból, és világnézetté tette a faji öntudatot. Megákapította, hogy a magyarság nem faj, hanem történelmi fogalom, melynek a nemzetiségek épp oly lényeges alkotó elemei, mint mi magunk. A nemzeti öntudat alapjául a nemzeti műveltség szolgál, ezen belül a magyar kodalom és különösen a zene: ,,a magyar dal nem évszázadok, hanem évezredek összesűrített lelke." Megállapította azt is, hogy „pillanatnyi sikereket lehet építeni hazugságra, de történelem csak az erkölcsi törvényekre építhető." A mezőkövesdi gkxináziummal kapcsolatos a négy évtizeddel későbbi kás is a Matyóföldben az intézményt megszervező Bayer Róbertról születésének 100. és halálának 25. évfordulója alkaknából. Az egykori pártfogolt