Viga Gyula - Viszóczky Ilona szerk.: Egy matyó értelmiségi életútja. Száz éve született Lukács Gáspár (Miskolc, 2008)

Kápolnai Iván: Lukács Gáspár (1908-1986)

Előadásokat tartott a földművesek katolikus olvasókörében hazai és külföldi irodalmi nagyságokról. így többek között az országszerte nagy népszerűségnek örvendő premontrei szerzetes papköltő, Mécs László költészetéről és társadalomszemléletéről, akinek tiszteletére nagy sikerű irodalmi est is volt a gimnázium épületében. A túlnyomóan, 94%-ban katolikus Mezőkövesden, ahol 1923 óta a jezsuita szerzetesrend is hatásos tevékenységet fejtett ki, a „kistemplomban" működött az Actio Catholica (AC) nevű szervezet, amely a katolikus világiaknak az egyházért folytatott munkásságát fogta egybe országszerte az 1920-as évek derekától. A szervezet mezőkövesdieket összefogó Akadémiája 1935. januárban tartotta első összejövetelét. Ezt követően általában havonta egy vitaestet tartottak a gimnázium tanári szobájában, vagy tágasabb helyiségben az 1940-es évek elejéig. Ebből az AC Akadémiából jött létre az a „kövesdi agytröszt" - ahogy a csoport magát némi öniróniával nevezte —, amely 1936 tavaszán összeálktott egy Memorandumot „Mezőkövesd problémáinak megoldása tárgyában". Az egyik helybek nyomdában kinyomtatott 10 oldalas katot a csoport szervezője, Kiss István hittanár - később teológiai tanár, megyei szociáks titkár, 1945-ben nemzetgyűlési képviselő — adta át a Mezőkövesden tartózkodó Habsburg főhercegnek és a Borsod megyei főispánnak. A Memorandum hét szerkesztője és aláírója közül a legfiatalabb az akg 28 éves — valójában az egyeden mezőkövesdi születésű — Lukács Gáspár volt, három tanárkollegája, két orvos és az egyik helybek bank igazgatója társaságában. A két háború közötti szociográfiai irodalom egyik klasszikusaként számon tartott S%abo Zoltán a hazai viszonyok jó ismeretében, nem teljesen alaptalanul írta a Cifra nyomorúság című könyvében, hogy „az értelmiségiek Mezőkövesden magasan a magyar városok középosztályának szintje fölött állnak... Egyetlen magyar városról vagy faluról sem jelent meg ott élők tokából annyi komoly és alapos tanulmány, mint Mezőkövesdről". Az AC Akadémia keretében Lukács Gáspár előadást is tartott többek között a „Faluproblémák"-ról, „A fasizmus vonásai"-ról (természeten a korabek szókasználat szerint, a szó eredeti értelmében vett olaszországi fasizmusról), „A magyar népdal"-ról, majd előadása hangzott el a nemzetközi hírű francia regényíróról, „Francois Mauriac és a katokkus regény" címmel. Mauriacról elmélyült, nagy tanulmánya is jelent meg a Vigíka című katokkus időszaki kodalmi kiadványban. Mindezen kívül 1935-től minden évben számos tanulmányt, esszét, hosszabb rövidebb cikket és könyvismertetést írt különböző - nagyobbrészt katokkus szeUemiségű — folyóiratokba és egyéb kiadványokba. Tanári, karmesteri és közéleti, kodalomkritikai és esszéírói tevékenysége időnként átmenetileg megszakadt, vagy legalábbis megritkult az 1938—43 években, amikor tartalékos tüzértisztként hosszabb-rövidebb ideig katonai