Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások I.

vizsgálatának útját tovább ebben az irányban jelen alkalommal nem követjük. Föltétlenül szükséges azonban még utalnunk arra, hogy a román néphagyományban Moldova területén sem ismeretes a turca fogalom, hanem az A. típusú maszk megjelölésére a capra szót használják. Ez a teriomorf maszk — amint a név is mutatja — egészen egyértelműen a kecskére vonatkozik. Megjelenési formája szerint 2.% Aj 1. és 2.7, Aj2. csoportba egyaránt besorolható. A játszási alkalom a karácsonyi, újévi periódus. Az eddigiek alapján a román turca típusú teriomorf maszkkal kapcsolatban úgy látom, hogy a Kárpát-medencén túli román területekre a turca név nem került és így — az elnevezés tekintetében mindenképpen - az interetnikus kapcsolatok a Kárpát-medence területén keresendők. Feltűnik azonban, hogy ha az erdélyi területekről a nyugati, illetőleg az északi irányba haladunk a Kárpátmedence területén, a Dunántúlon és a Nagy Magyar Alföldön a magyar népnyelvben a turca név teljesen ismeretien. Hasonlóképpen ismeretien a kárpátaljai ukrán néphagyományban. Tovább azonban a turca név változatai a teriomorf maszkra vonatkozó jelentős hagyománnyal szlovák és lengyel területen széles körben ismeretesek. A következőkben ezek összefüggésére szeretnék röviden rámutatni. A szlovák néphagyományban az A. típusú teriomorf maszk elnevezésére a ko%a és a túron egyaránt ismeretes. A ko^a és a túron teriomorf maszk a néphagyományban némely helyen minden valószínűség szerint az elnevezés tekintetében felcserélődött és ennek következtében a túron fogalom ott is előfordul, ahol eredetileg csak a ko^a név volt ismeretes. A névapplikálás elsősorban a két maszktípus hasonlóságának az eredménye. Horváthová Emilia rámutatott arra, hogy Szlovákiában a legelterjedtebb maszkos alakok közé tartozik a turon.

3U Ismeretes Közép-, Észak- és Kelet-Szlovákiában. A példákból úgy tűnik, hogy a túron teriomorf maszk a jelzett országrészekben a morvák és főleg a lengyelek irányába eső területen fordul elő. Az ún. Belső-Kárpátoktól (Slovenské rudohorie) délre a szlovák-magyar nyelvterület zónájában nem ismeretes. A szlovák túron teriomorf maszk részletesebb leírására nem térünk ki. A maszkra vonatkozó formai jegyek alapján a szlovák túron a. fent leírt ^4. típusba sorolható. Az állatot alakító játékos testtartása, azaz az állat megjelenítése szerint a szlovák túron maszk az A/2. típuscsoportba tartozik. Az A/1. változat sporadikus előfordulása a /eö^z-játékkal való keveredésre mutat. Fontos annak a hangsúlyozása, hogy a szlovák túron elsősorban a farsangi hagyománykörben jelenik meg. A turca ~ túron típusú teriomorf maszk problémaköréhez, elsősorban azonban a szlovák túron maszk kapcsolatainak a kérdéséhez figyelmünket szükséges kiterjesztenünk a Kárpátokon túli területekre, a lengyel néphagyomány hasonló párhuzamaira. A lengyel néphagyományban az A/'2. típusú teriomorf maszk túron néven ismeretes. A szó hangalakja megegyezik a szlovákkal. A szlovák és a lengyel túron — túron (torun) teriomorf maszkok közötd kapcsolat kérdése természetszerűleg vetődik fel. A túron maszkokról a lengyel hagyományban nagyszámú példa tanúskodik. Az adatokból úgy tűnik, hogy a túron a lengyel népszokások egyik legnépszerűbb teriomorf maszkja volt.

312 Elterjedése Lengyelországban főleg a Kárpátok felé eső 311 Horváthová Emilia: Maskenbrauchtum in der Slowakei. Schweizerisches Archiv für Volkskunde, LXIV 1968. 22 kk.; Horváthová Emilia: Zvykoslovie a povery. In: Slovensko, L'ud-II. cast'. Bratislava, 1975. 1015.; Horváthová Emilia: Das volkstümliche Brauchtum. In: Die slowakische Volkskultur. Bratislava, 1972. 215. L. még: Bednárik Rudolf, i. m. 74 kk.; iatko Rudolf, i. m. 141.; Tur\ová Márta: Fasiangy v Rajeckej doline. Zbornik Slovenského národného muzea, LXIV. Etnográfia 11, 1970. 169 kk.; vö: még: Václavík Anton: Vyrocni obyceje a lidové umëni. Praha, 1959. 54; Jerábek Richard: Objizd'kovy obycej „chytáni Kurucû" v Bojkovicich v 18. stoleti. Lidová tradice, 1971. 116-117. 312 L. pl. Mlynek Eudwig. i. m. 108-111.; Mais Adolf: i. m. 224 kk.; Witkowski C^eslaw. i. m. 8-9.; Mos^ynski Kazjmierx] im. 1001-1004.; Kolberg Oskar. Tarnów-Rzeszów. Kraków, 1910. 31.; Kolberg Oskar. Krakowskie, I. Dziela wszystkie, t. 5. Wroclaw-Po%nan, 1963. 249.; Kolberg Oskar. Kieleckie, I. Dzieta wszystkie, t. 18. Wroclaw-Poznan, 1963. 44—46.; S ewerin T.: Tradycje i zwyczaje Krakowskie. Krakow, 1961. 7—10.; Bujak Jan: Ludowe obrzçdy doroczne w okolicach Rabki. Rabka, 1972. 40-49.; S%yfer Anna: Zwyczaje, obrzçdy i wierzenia Mazurów a Warmiaków. Olsztyn, 1975.