Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Folklór az Ördögi kísértetekben
László y László, Fehér László! Fehér László, kedves bátyám, A^t mondta a Horváth bíró: Aluszpl-e, vagy meghaltál? Háljak véle egy éjszaka, Anna, Anna, Fehér Anna! Bátyám szabadulására. Ne keresd itt a bátyádat! Ne hálj véle a bitanggal, Ződ erdőbe, zpd mezőbe, A kaszjófáravalóvall Akasztófa tetejébe! Szüzességedet elvesz/, Ződ erdőbe, zpd mezőbe, Bátyádfejét eltemeti! Akaszfója tetejébe! Fehér Anna nem hallgatta, Fehér Anna megyén vissza, Meghált véle egy éjszaka. Folyosókrólfolyosókra. Éjféltájban egy órakor Folyosókrólfolyosókra, Mi csörög az udvarodon? Horváth bíró lakására. Arany ménes, arany gulya, Bíró, bíró, Horváth bíró! Most hajtják az itatóra. Nem kívánok egyéb átkot: Kivirradt már, kivirradt már, A kenyered kője váljon, Fehér Anna, elmehetsz m ^ rA kenyered kője váljon! Fehér Anna megyén vissza, Mosdóvized vérré váljon, Folyosókrólfolyosókra. Mosdóvized vérré váljon! Folyosókrólfolyosókra, Törülköződ lángot hányjon, Föl a börtön ajtajához. Törülköződ lángot hányjon! Ne átkozódj, ne átkozódj! Veszek néked gyöngy koszprót! Veheted már éjjel-nappal, Ha a bátyám meg van halva! Az olasz történet és az abból sarjadó valamennyi európai elbeszélés, dráma és a magyar ballada témarokonsága jól megfigyelhető és bizonyítható. A magyar kutatók közül többen foglalkoztak a ballada kapcsolataival. A különböző vélemények a tudománytörténet területére tartoznak. Itt csak arra kívántunk rámutatni, hogy az olasz eseményt Bornemisza fontos tanulságul szolgáló történetnek tekintette, amely a hatalmon lévőkkel szembeni társadalombírálatot is kifejez a prédikációban éppen úgy, mint a népballadában. A népballadává alakult történet egy magyar írónak — Gárdonyi Gézának — felkeltette az érdeklődését és egy dráma írására inspirálta. A „betyártörténetben" úgy illik, hogy a meggyalázott nő önmaga álljon bosszút a rajta esett sérelemért. A drámában a hősnő leszúrja és megátkozza az álnok férfit. Ez a mű jól illusztrálja, hogy a Macariusnál leírt és Bornemiszánál is megőrzött történet különbözőképpen variálódva — elbeszélésekben, drámákban, epikában — évszázadokon át fennmaradt. Mindezek világirodalmi értékűvé emelték az alapszüzsét. A magyar népballada a legszebb és a legmeghatóbb alkotások közé tartozik. [Jegyzetek: lllésy János: Egy érdekes történet a XVI-ik századból. Századok, XXVII. 1893.456-459.; Benedek Marcell: A francia Fehér Anna. Irodalomtörténet, V. 1916. 204—205.; Zolnai Béla: Fehér László balladája. Irodalomtörténet, VI. 1917. 405-411.; Vargyas Lajos: A magyar népballada és Európa, II. Budapest, 1976. 297-301.]
